Menü

Rossz szokásoktól van tele a hasunk

Kevés súlyproblémával küszködő ember gondol bele abba, hogy elhízásuk fő oka egyszerűen a rossz beidegződés. A koplalás helyett, esetleg diéta mellett elég néhány szokáson változtatni a kívánt, egészségesebb cél érdekében.

A túlevés pofonegyszerű fogalom, többet eszünk annál, mint amire szervezetünknek szüksége van, ugyanakkor a rossz szokások beidegződése, természetes volta miatt nehéz változtatni rajta. Az emberek jelentős része túleszi magát, persze nem mindegy, milyen mértékben. Ennek nagyjából tudatában is vagyunk, de bőven akad olyan, aki a felismeréséig sem jut el a dolognak.

A lényeg, ha úgy érezzük, hogy pukkadásig ettük magunkat, puffadunk, feszülünk, nehezünkre esik a mozgás, és legszívesebben elaludnánk étkezések után, nos, akkor valószínűleg rossz úton járunk.

A szakemberek nem véletlenül mondják, hogy tessék naponta többször enni, ugyanis ekkor kisebb az esélye annak, hogy valaki túlságosan teleeszi magát. Aki megspórolja a reggelit, vagy a vacsorát praktikussági, vagy fogyókúrázási okokból, gondoljon arra, hogy a következő étkezésnél „visszanyalhat a fagyi”.

Kicsit furán hangzik, de rossz beidegződés például a túl nagy tányér használata, vagy az a szokás, hogy a mindig mindent maradéktalanul betakarítsunk az elénk tett táplálékból. Ha olyan az étel, nyugodtan lehet hagyni belőle, s későbbre eltenni.

A megfelelő folyadékpótlás hiánya szintén vezethet ahhoz, hogy túl sokat eszünk. Próbáljuk ki! Ha megvan a napi legalább két liter folyadék, az éhségérzet csökkenhet.

Hozzáállás és elhatározás kérdése az is, hogy étkezéseinket megfelelő rendben, normális körülmények között szervezzük. Érdemes erre időtervet készíteni, amihez az egész család megpróbál alkalmazkodni, mert „az útközben, vagy tévé előtt bekapok valamit” szokás több negatívumot is hordoz magában, s az egyik az, hogy elhízáshoz vezethet.

Fotó:
pixabay.com

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.