Menü

Mit együnk, ha fáj a fejünk?

A fejfájás és migrénes roham viszonylag sok embert érintő probléma. Célzott táplálkozással tehetünk azért, hogy kevésbé legyen esélyes a kialakulása.

Az emberek ritkán fordulnak orvoshoz egyszerű fejfájással, de még az időnként előforduló komolyabb típusúval sem, így a problémát kiváló okról természetesen nem sok fogalmunk lehet. (Persze erre, és a felkínált megoldás hatékonyságára akkor sincs garancia, ha szakemberhez fordulunk.)

Mindenesetre az arra hajlamosaknak érdemes a táplálkozással kombinálni, hátha sikerül megspórolniuk maguknak néhány rossz órát, vagy napot. A kávé, mint fejfájás elleni szer, hatásos lehet, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a túlzott koffeinbevitel (például napi három-négy csészénél több) épp ellenkező hatással lehet, fejfájást válthat ki. A szakemberek azt tanácsolják, hogy együnk káliumban és magnéziumban gazdag ételeket, csodaszerek nincsenek, de a banánnak, a krumplinak, más gyümölcsöknek és zöldségeknek, vagy a mandulának szerepe lehet a fejfájás elleni megelőzésben.

A folyadékpótlás ebből a szempontból is fontos, a megfelelő bevitel hiánya fejfájáshoz vezethet. A halételek ugyanebbe a kategóriába tartoznak, rendszeres fogyasztásuk számos más előnnyel is jár.

A migréneseknek érdemes kerülniük a sok adalékanyag felhasználásával készített termékeket, valamint a magas tiramin-tartalmú élelmiszereket, a leveles zöldségek ugyanakkor szintén a megelőzésben kaphatnak szerepet.

Fotó:
pixabay.com

Porfíria,  a test rejtett zavara

A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.