Akkor is dolgozunk, ha beteg a gyerek
- Dátum: 2014.03.20., 21:12
A magyar cégek többsége elvileg rugalmasan áll a szabadságok kiadásához, a gyakorlatban azonban a munkavállalók harmada gondolja úgy, hogy akkor sem maradhatna otthon, ha egy beteg családtagot kellene ápolnia. A Randstad Workmonitor adatai szerint azonban egész Európában mi teszünk legkevesebbet az egészségünk megőrzéséért.
A magyar munkavállalók 75 százaléka olyan vállalatnál dolgozik, ahol a vezetőség elengedi szabadságra a személyes okokra hivatkozó dolgozót – legalábbis elvileg. Amikor ugyanis konkrét szituációra kérdeztek rá a Randstad Workmonitor 2014 első negyedévében végzett kutatásában, már más volt a kép: egy beteg családtag ápolása miatt például a megkérdezett munkavállalók 36 százaléka nem vehetne ki szabadságot. A közép-európai régió többi országában mindenhol 70 százalék felett volt azoknak az aránya, akiket ilyen helyzetben elengedne a főnöke, Csehországban pedig csak feleannyi munkavállalónak kellene egy beteg családtag mellől elindulni munkába, mint Magyarországon.
„Nyilvánvalóan nagy különbség, hogy valakinél egyszeri, rendkívüli esetről vagy rendszeresen megismétlődő, esetleg hosszú távú hiányzásról van szó, bár kétségtelen, hogy a felelősen működő vállalatok vezetőségének az utóbbi helyzetre is fel kell készülnie” – magyarázta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A felmérés eredménye szerint ugyanis a magyarok 46 százaléka felmondana, ha nem kapna szabadságot a betegápolásra. Nálunk a közép-európai országok lakosai közül csak az osztrákok önérzetesebbek: ott 52 százalék lépne ki a munkahelyéről, míg például Szlovákiában csak 35 százalék tenne így.

Nem teszünk az egészségünkért
A Randstad Workmonitor 2014 elején végzett felmérésében azt is vizsgálta, hogy a munkáltatók és a munkavállalók számára mennyire fontos az egészséges életmód. Ez a vállalatok számára azért kulcskérdés, mert a kutatás eredményei szerint a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hogy jobban tudna teljesíteni a munkahelyén, ha rendszeresen sportolna. „Évek óta globálisan vizsgáljuk a vállalatok megítélését a Randstad Award keretében, és azt látjuk, hogy az ilyen juttatások növelhetik a munkavállalók lojalitását, szimpátiáját is. Így az új tehetségeket is hatékonyabban csábíthatják magukhoz az egészséges életmódot támogató cégek” – tette hozzá Baja Sándor.
Ennek ellenére hazánkban csak a megkérdezett dolgozók 36 százaléka mondta, hogy a munkahelye aktívan támogatja az egészséges életmódot. Munkaidőben a magyarok 15 százalékának van lehetősége sportolni, de munkaidőn kívül is csak 16 százalék tudja igénybe venni a vállalat edzőtermét vagy kap kedvezményt a munkaadójától valamilyen sportlétesítménybe. Ugyanez az arány Ausztriában 26 százalék, Lengyelországban 33 százalék, az USA-ban 40 százalék, Svédországban pedig 67 százalék.
Ugyanakkor hazánkban nem csak a cégek, hanem maguk a munkavállalók is keveset törődnek az egészségükkel a felmérés szerint. A magyarok közül csak 66 százalék gondolja úgy, hogy egészségének megőrzése az ő személyes felelőssége, miközben Közép-Európában ez az arány mindenhol meghaladja a 80 százalékot, Nyugat-Európában pedig megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot is. „Magyarországon csak a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy a munkahelyén inkább a lépcsőt választja a lift helyett, ami nem csak európai, de globális szinten is a legalacsonyabb arány” – mondta a Randstad Hungary ügyvezetője.
A felmérés hátteréről
A Randstad Workmonitor egy 33 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik. A 2014. január 13. és 30. között felvett, első negyedéves kérdéssor többek között a szabadságok kiadásával és az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a munkavállalók körében. A felmérés során Magyarországon összesen 6885, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. A közép-európai régióból Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország vett részt a kutatásban.
Forrás, fotó:
Sakkom Interaktív
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.