Menü

Akkor is dolgozunk, ha beteg a gyerek

  • Dátum: 2014.03.20., 21:12

A magyar cégek többsége elvileg rugalmasan áll a szabadságok kiadásához, a gyakorlatban azonban a munkavállalók harmada gondolja úgy, hogy akkor sem maradhatna otthon, ha egy beteg családtagot kellene ápolnia. A Randstad Workmonitor adatai szerint azonban egész Európában mi teszünk legkevesebbet az egészségünk megőrzéséért.

A magyar munkavállalók 75 százaléka olyan vállalatnál dolgozik, ahol a vezetőség elengedi szabadságra a személyes okokra hivatkozó dolgozót – legalábbis elvileg. Amikor ugyanis konkrét szituációra kérdeztek rá a Randstad Workmonitor 2014 első negyedévében végzett kutatásában, már más volt a kép: egy beteg családtag ápolása miatt például a megkérdezett munkavállalók 36 százaléka nem vehetne ki szabadságot. A közép-európai régió többi országában mindenhol 70 százalék felett volt azoknak az aránya, akiket ilyen helyzetben elengedne a főnöke, Csehországban pedig csak feleannyi munkavállalónak kellene egy beteg családtag mellől elindulni munkába, mint Magyarországon.

„Nyilvánvalóan nagy különbség, hogy valakinél egyszeri, rendkívüli esetről vagy rendszeresen megismétlődő, esetleg hosszú távú hiányzásról van szó, bár kétségtelen, hogy a felelősen működő vállalatok vezetőségének az utóbbi helyzetre is fel kell készülnie” – magyarázta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A felmérés eredménye szerint ugyanis a magyarok 46 százaléka felmondana, ha nem kapna szabadságot a betegápolásra. Nálunk a közép-európai országok lakosai közül csak az osztrákok önérzetesebbek: ott 52 százalék lépne ki a munkahelyéről, míg például Szlovákiában csak 35 százalék tenne így.

Nem teszünk az egészségünkért

A Randstad Workmonitor 2014 elején végzett felmérésében azt is vizsgálta, hogy a munkáltatók és a munkavállalók számára mennyire fontos az egészséges életmód. Ez a vállalatok számára azért kulcskérdés, mert a kutatás eredményei szerint a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hogy jobban tudna teljesíteni a munkahelyén, ha rendszeresen sportolna. „Évek óta globálisan vizsgáljuk a vállalatok megítélését a Randstad Award keretében, és azt látjuk, hogy az ilyen juttatások növelhetik a munkavállalók lojalitását, szimpátiáját is. Így az új tehetségeket is hatékonyabban csábíthatják magukhoz az egészséges életmódot támogató cégek” – tette hozzá Baja Sándor.

Ennek ellenére hazánkban csak a megkérdezett dolgozók 36 százaléka mondta, hogy a munkahelye aktívan támogatja az egészséges életmódot. Munkaidőben a magyarok 15 százalékának van lehetősége sportolni, de munkaidőn kívül is csak 16 százalék tudja igénybe venni a vállalat edzőtermét vagy kap kedvezményt a munkaadójától valamilyen sportlétesítménybe. Ugyanez az arány Ausztriában 26 százalék, Lengyelországban 33 százalék, az USA-ban 40 százalék, Svédországban pedig 67 százalék.

Ugyanakkor hazánkban nem csak a cégek, hanem maguk a munkavállalók is keveset törődnek az egészségükkel a felmérés szerint. A magyarok közül csak 66 százalék gondolja úgy, hogy egészségének megőrzése az ő személyes felelőssége, miközben Közép-Európában ez az arány mindenhol meghaladja a 80 százalékot, Nyugat-Európában pedig megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot is. „Magyarországon csak a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy a munkahelyén inkább a lépcsőt választja a lift helyett, ami nem csak európai, de globális szinten is a legalacsonyabb arány” – mondta a Randstad Hungary ügyvezetője.

A felmérés hátteréről

A Randstad Workmonitor egy 33 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik. A 2014. január 13. és 30. között felvett, első negyedéves kérdéssor többek között a szabadságok kiadásával és az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a munkavállalók körében. A felmérés során Magyarországon összesen 6885, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. A közép-európai régióból Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország vett részt a kutatásban.

Forrás, fotó:
Sakkom Interaktív

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.