Menü

Akkor is dolgozunk, ha beteg a gyerek

  • Dátum: 2014.03.20., 21:12

A magyar cégek többsége elvileg rugalmasan áll a szabadságok kiadásához, a gyakorlatban azonban a munkavállalók harmada gondolja úgy, hogy akkor sem maradhatna otthon, ha egy beteg családtagot kellene ápolnia. A Randstad Workmonitor adatai szerint azonban egész Európában mi teszünk legkevesebbet az egészségünk megőrzéséért.

A magyar munkavállalók 75 százaléka olyan vállalatnál dolgozik, ahol a vezetőség elengedi szabadságra a személyes okokra hivatkozó dolgozót – legalábbis elvileg. Amikor ugyanis konkrét szituációra kérdeztek rá a Randstad Workmonitor 2014 első negyedévében végzett kutatásában, már más volt a kép: egy beteg családtag ápolása miatt például a megkérdezett munkavállalók 36 százaléka nem vehetne ki szabadságot. A közép-európai régió többi országában mindenhol 70 százalék felett volt azoknak az aránya, akiket ilyen helyzetben elengedne a főnöke, Csehországban pedig csak feleannyi munkavállalónak kellene egy beteg családtag mellől elindulni munkába, mint Magyarországon.

„Nyilvánvalóan nagy különbség, hogy valakinél egyszeri, rendkívüli esetről vagy rendszeresen megismétlődő, esetleg hosszú távú hiányzásról van szó, bár kétségtelen, hogy a felelősen működő vállalatok vezetőségének az utóbbi helyzetre is fel kell készülnie” – magyarázta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A felmérés eredménye szerint ugyanis a magyarok 46 százaléka felmondana, ha nem kapna szabadságot a betegápolásra. Nálunk a közép-európai országok lakosai közül csak az osztrákok önérzetesebbek: ott 52 százalék lépne ki a munkahelyéről, míg például Szlovákiában csak 35 százalék tenne így.

Nem teszünk az egészségünkért

A Randstad Workmonitor 2014 elején végzett felmérésében azt is vizsgálta, hogy a munkáltatók és a munkavállalók számára mennyire fontos az egészséges életmód. Ez a vállalatok számára azért kulcskérdés, mert a kutatás eredményei szerint a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hogy jobban tudna teljesíteni a munkahelyén, ha rendszeresen sportolna. „Évek óta globálisan vizsgáljuk a vállalatok megítélését a Randstad Award keretében, és azt látjuk, hogy az ilyen juttatások növelhetik a munkavállalók lojalitását, szimpátiáját is. Így az új tehetségeket is hatékonyabban csábíthatják magukhoz az egészséges életmódot támogató cégek” – tette hozzá Baja Sándor.

Ennek ellenére hazánkban csak a megkérdezett dolgozók 36 százaléka mondta, hogy a munkahelye aktívan támogatja az egészséges életmódot. Munkaidőben a magyarok 15 százalékának van lehetősége sportolni, de munkaidőn kívül is csak 16 százalék tudja igénybe venni a vállalat edzőtermét vagy kap kedvezményt a munkaadójától valamilyen sportlétesítménybe. Ugyanez az arány Ausztriában 26 százalék, Lengyelországban 33 százalék, az USA-ban 40 százalék, Svédországban pedig 67 százalék.

Ugyanakkor hazánkban nem csak a cégek, hanem maguk a munkavállalók is keveset törődnek az egészségükkel a felmérés szerint. A magyarok közül csak 66 százalék gondolja úgy, hogy egészségének megőrzése az ő személyes felelőssége, miközben Közép-Európában ez az arány mindenhol meghaladja a 80 százalékot, Nyugat-Európában pedig megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot is. „Magyarországon csak a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy a munkahelyén inkább a lépcsőt választja a lift helyett, ami nem csak európai, de globális szinten is a legalacsonyabb arány” – mondta a Randstad Hungary ügyvezetője.

A felmérés hátteréről

A Randstad Workmonitor egy 33 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakörrel is foglalkozik. A 2014. január 13. és 30. között felvett, első negyedéves kérdéssor többek között a szabadságok kiadásával és az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a munkavállalók körében. A felmérés során Magyarországon összesen 6885, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. A közép-európai régióból Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország vett részt a kutatásban.

Forrás, fotó:
Sakkom Interaktív

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.