Hogy kezeljük az Alzheimer-kórt: felismerés és türelem
- Dátum: 2014.04.04., 12:00
- 65 év felett, Alzheimer-kór, demencia, magatartászavar, memóriazavar, öregség
Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, mely fokozatosan, lépésről lépésre veszi uralma alá a személyiséget. A kór következtében kialakuló magatartásváltozás a kívülállók, hozzátartozók számára nehezen kezelhető.
Az Alzheimer-kór legnagyobb rizikó tényezője az életkor, 65 éve felett évről évre nő a betegség kialakulásának kockázata. Érdekes hogy a nők között kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál.
Alattomos betegségről van szó, mivel a leépülés lassú folyamat során következik be, akár 10-15 évig is eltarthat. Finom hangulatváltozásokkal kezdődik, amely memóriazavarral összefüggő tünet, de sokáig nem realizálódik, mivel ezeket a változásokat általában az emberek az öregedés természetes velejárójának értékelik.
Ahogy súlyosbodik a betegség, úgy indul hanyatlásnak az emlékezeti működés, és ezzel párhuzamosan erőteljes szociális visszahúzódás is tapasztalható. Mivel a memóriazavar egyre jobban elhatalmasodik a betegen, ez határozottan negatív hatással van a kommunikációra is, fokozatosan csökken a beszédaktivitás, ami szintén a magány tudatállapotát mélyíti.
Sajnos a betegség nem gyógyítható, a jelenleg alkalmazott kezelések csupán a folyamat lassítását célozzák. Azonban a tüneti jellegű kezelések is fontosak lehetnek, hiszen esetleg éveken át minőségileg jobb állapot tartható fenn segítségükkel.
A környezet számára nehezen kezelhető a betegség következtében tapasztalható fokozatos szellemi hanyatlás, illetve magatartásváltozás. Általában a hozzátartozók igyekszenek „racionalizálni” a tüneteket, és sokszor úgy értékelik a romló állapotot, hogy a beteg elhagyja magát. Sajnos mivel a betegség nem gyógyítható, kívülállóként nem sokat tehetünk, de nagyon fontos, hogy felismerjük a betegség tüneteit, és a lehető legnagyobb türelemmel forduljunk a beteg felé.
Fotó:
Pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.