Hogy kezeljük az Alzheimer-kórt: felismerés és türelem
- Dátum: 2014.04.04., 12:00
- 65 év felett, Alzheimer-kór, demencia, magatartászavar, memóriazavar, öregség
Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, mely fokozatosan, lépésről lépésre veszi uralma alá a személyiséget. A kór következtében kialakuló magatartásváltozás a kívülállók, hozzátartozók számára nehezen kezelhető.
Az Alzheimer-kór legnagyobb rizikó tényezője az életkor, 65 éve felett évről évre nő a betegség kialakulásának kockázata. Érdekes hogy a nők között kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál.
Alattomos betegségről van szó, mivel a leépülés lassú folyamat során következik be, akár 10-15 évig is eltarthat. Finom hangulatváltozásokkal kezdődik, amely memóriazavarral összefüggő tünet, de sokáig nem realizálódik, mivel ezeket a változásokat általában az emberek az öregedés természetes velejárójának értékelik.
Ahogy súlyosbodik a betegség, úgy indul hanyatlásnak az emlékezeti működés, és ezzel párhuzamosan erőteljes szociális visszahúzódás is tapasztalható. Mivel a memóriazavar egyre jobban elhatalmasodik a betegen, ez határozottan negatív hatással van a kommunikációra is, fokozatosan csökken a beszédaktivitás, ami szintén a magány tudatállapotát mélyíti.
Sajnos a betegség nem gyógyítható, a jelenleg alkalmazott kezelések csupán a folyamat lassítását célozzák. Azonban a tüneti jellegű kezelések is fontosak lehetnek, hiszen esetleg éveken át minőségileg jobb állapot tartható fenn segítségükkel.
A környezet számára nehezen kezelhető a betegség következtében tapasztalható fokozatos szellemi hanyatlás, illetve magatartásváltozás. Általában a hozzátartozók igyekszenek „racionalizálni” a tüneteket, és sokszor úgy értékelik a romló állapotot, hogy a beteg elhagyja magát. Sajnos mivel a betegség nem gyógyítható, kívülállóként nem sokat tehetünk, de nagyon fontos, hogy felismerjük a betegség tüneteit, és a lehető legnagyobb türelemmel forduljunk a beteg felé.
Fotó:
Pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.