Hajhullás szülés után
A terhesség hatására a kismama szervezetében jelentős hormonális változások zajlanak, ennek hatása még a haj állapotán is tükröződik. A várandósági „megszépülést” azonban szinte menetrendszerűen követi a szülés utáni hajhullás.
A megnövekedett ösztrogénszint hatására a várandóság alatt hajunk álaga megváltozik, általában ilyenkor egy dúsabb, fényesebb, szebb hajkoronával büszkélkedhetnek a kismamák.
A szülés után azonban szinte kivétel nélkül kialakul valamilyen szintű hajhullás, melynek hátterében több tényező is megfigyelhető.
Egyrészről hormonváltozások befolyásolják a haj állapotát, a szülést követően az ösztrogénszint jelentősen lecsökken. De alapvetően a szülés következtében kialakuló vérszegénység, illetve vitaminhiány hatására kezd el hullani a kismamák haja a gyermekágyas időszakban.
A szülés jelentős fizikai megterhelést jelent, melyet nagyfokú vérveszteség is kísér, kialakul egy vashiányos állapot. Ezért nagyon fontos, hogy már a szülést megelőzően feltöltsük szervezetünket, vagyis fokozzuk a vasbevitelt. Ezt megtehetjük természetes módon, fogyasszunk magas vastartalmú élelmiszereket, úgy mint májat, céklát, narancsot. Továbbá érdemes mellőzni azokat a táplálékokat, melyek gátolják a vas felszívódását, vagyis például nem ajánlott kávé illetve tea rendszeres fogyasztása.
Vastartalmú készítmények szedésével is kompenzálhatjuk a szüléssel járó vérveszteség következtében kialakuló vashiányt. Ám a vas- vitamin felszívódása nehézkes folyamat, homeopátiás készítményekkel fokozhatjuk a vas- tabletta hatását (felszívódását).
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.