Menü

Miről álmodik a nő? Nem arról, amiről a férfi…

A Montreal Egyetem pszichológusai egy vizsgálat során feltérképezték, hogy milyen motívumok jellemzik a férfiak és milyenek a nők álmait.

Alapvető különbségeket regisztráltak a vizsgálat során, nemi különbség mutatkozott az álmok témáiban, gyakoriságaiban, és szereplőiben is.

A férfiak rossz álmai többnyire természeti katasztrófáról, háborúról szólnak, a nők álmai ezzel szemben személyes konfliktusokat, ellentéteket reprezentálnak. Egyébként a kutatás arra is rámutatott, hogy a férfiak álmai agresszívabbak, a nők esetében pedig többször szerepel egy segítő karakter, aki a végkifejletet pozitív irányba „tereli”.

A vizsgálat eredményei annyira nem meglepőek, mivel az álmokban megjelenő különböző mintázatok is a férfiak és a nők eltérő szerepeit, gondolkodási stílusát és kommunikációs jegyeit képezik le. Evolúciós szempontból is levezethető, hogy a férfiak társadalmi szerepe alapvetően mindig a külső, idegen veszélyforrások elhárítására irányult, és a védelmezés jelent meg főfeladatként. A női szerep ugyanakkor a kapcsolatok és a családi környezet viszonyrendszerében bontakozott ki.

Bár a nemi szerepek ilyen alapú elhatárolásának jogosultsága egyre jobban megkérdőjelezhető, mégis a szocializáció részeként a nők alapvetően egy befelé forduló, család és kapcsolat centrikus fókuszra hangolódnak rá, míg a férfiak a „külvilág” veszélyeire, küzdelmeire.

Az eltérő fókusz révén különböző ingerekre vagyunk érzékenyek, ebből adódóan másféle tapasztalás is jellemző. A külvilágból érkező ingereket pedig álmainkban dolgozzuk fel, ezért egyáltalán nem meglepő, ha álmaink nemi különbségeket is mutatnak.

Persze olyan egyszerű magyarázatok is vannak a háttérben, mint például a férfiak álmai azért agresszívebbek, mert több horrort illetve thrillert néznek, míg a nők inkább az érzelmesebb drámákat részesítik előnyben.

Egyébként abban is mutatkozott némi különbség a nemek között, hogy mennyire gyakran álmodnak. A nők ez alapján többet álmodnak, de a szakemberek feltételezik, hogy nincs szó ilyen jellegű különbségről, egyszerűen csak jobban foglalkoztatja őket, és hajlamosabbak feleleveníteni, még a férfiak nem tulajdonítanak jelentőséget nekik és ezért kevésbé is emlékeznek rá.

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.