Miről álmodik a nő? Nem arról, amiről a férfi…
- Dátum: 2014.04.28., 20:34
- álmok, nemi különbségek, nemi szerepek, pszichológiai kutatás, rémálmok
A Montreal Egyetem pszichológusai egy vizsgálat során feltérképezték, hogy milyen motívumok jellemzik a férfiak és milyenek a nők álmait.
Alapvető különbségeket regisztráltak a vizsgálat során, nemi különbség mutatkozott az álmok témáiban, gyakoriságaiban, és szereplőiben is.
A férfiak rossz álmai többnyire természeti katasztrófáról, háborúról szólnak, a nők álmai ezzel szemben személyes konfliktusokat, ellentéteket reprezentálnak. Egyébként a kutatás arra is rámutatott, hogy a férfiak álmai agresszívabbak, a nők esetében pedig többször szerepel egy segítő karakter, aki a végkifejletet pozitív irányba „tereli”.
A vizsgálat eredményei annyira nem meglepőek, mivel az álmokban megjelenő különböző mintázatok is a férfiak és a nők eltérő szerepeit, gondolkodási stílusát és kommunikációs jegyeit képezik le. Evolúciós szempontból is levezethető, hogy a férfiak társadalmi szerepe alapvetően mindig a külső, idegen veszélyforrások elhárítására irányult, és a védelmezés jelent meg főfeladatként. A női szerep ugyanakkor a kapcsolatok és a családi környezet viszonyrendszerében bontakozott ki.
Bár a nemi szerepek ilyen alapú elhatárolásának jogosultsága egyre jobban megkérdőjelezhető, mégis a szocializáció részeként a nők alapvetően egy befelé forduló, család és kapcsolat centrikus fókuszra hangolódnak rá, míg a férfiak a „külvilág” veszélyeire, küzdelmeire.
Az eltérő fókusz révén különböző ingerekre vagyunk érzékenyek, ebből adódóan másféle tapasztalás is jellemző. A külvilágból érkező ingereket pedig álmainkban dolgozzuk fel, ezért egyáltalán nem meglepő, ha álmaink nemi különbségeket is mutatnak.
Persze olyan egyszerű magyarázatok is vannak a háttérben, mint például a férfiak álmai azért agresszívebbek, mert több horrort illetve thrillert néznek, míg a nők inkább az érzelmesebb drámákat részesítik előnyben.
Egyébként abban is mutatkozott némi különbség a nemek között, hogy mennyire gyakran álmodnak. A nők ez alapján többet álmodnak, de a szakemberek feltételezik, hogy nincs szó ilyen jellegű különbségről, egyszerűen csak jobban foglalkoztatja őket, és hajlamosabbak feleleveníteni, még a férfiak nem tulajdonítanak jelentőséget nekik és ezért kevésbé is emlékeznek rá.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.