Nem jut elég idő gyermekünkre
- Dátum: 2014.05.16., 14:46
Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu Webáruház felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.
A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a JátékNet.hu Webáruház felméréséből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.
Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”
A gyermeknap jó alkalom az együttlétre
A felmérésben részt vevő anyukák többsége azonban még a professzorasszony megnyugtató szavai ellenére is úgy érzi, hogy több időt kellene a gyermekével közösen játszania. Főleg hétköznapokon okoz gondot az időhiány, ám az eredmények szerint hétvégi közös programokkal pótolható az elmulasztott idő: ilyenkor átlagosan kettő, sok esetben három óránál is többet játszanak együtt a családok. „A jó idő közeledtével ez jellemzően még hosszabbra nyúlik, hiszen ilyenkor sok szabadtéri programot terveznek a családok: a legtöbb szülő már most tollashoz, labda- és egyéb kültéri játékokhoz tartozó kiegészítőt keres” – foglalta össze Bognár Ákos, a JátékNet.hu Webáruház ügyvezető igazgatója. – „A közelgő gyermeknap is jó lehetőség a szülő-gyermek kapcsolat megerősítésére, hiszen ilyenkor a legtöbb család az egész napot együtt tölti” – tette hozzá.
Játékban és nevelésben összhangban vannak a szülők
A megkérdezett anyukák egyharmada gondolja csak, hogy a házimunka elvégzése kizárólag a nő feladata, mégis a háztartások több mint felében ez a hölgyek privilégiuma. A gyermekkel való tanulásban is hangsúlyosabb szerep jut az édesanyáknak: míg szinte a megkérdezett családanyák mindegyike úgy gondolja, hogy a leckeírásból az apáknak is ki kellene venniük a részüket, több mint egyharmaduk egyedül birkózik meg ezzel a feladattal. A gyermeknevelés és a közös játék során azonban már nem maradnak társ nélkül. „Bármilyen életkorú legyen is a gyermek, a nevelési kérdésekben és a közös játékban a szülők jellemzően azonos mértékben vesznek részt” – emelte ki Bognár Ákos.
Forrás:
Sakkom Interaktív
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.