Menü

A nyelvtudáson túl- A kivándorlás lelki oldala

Napjainkban egyre többen vállalnak munkát külföldön: van, aki csak szezonálisan él kint, és van, aki hosszú távra kiköltözik. Ez a meghatározó tendencia nemcsak gazdasági és népességi szempontból fontos, hanem komoly társadalmi és pszichológiai kérdéseket vet fel.

A jelenség tehát társadalmi szinten is érdekes változásokat indít el, de mi ezúttal az egyéni, személyes szempontokra koncentrálunk. A praktikus, gyakorlati tervezés mellett, ugyanis a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni, amikor a kivándorlást fontolgatjuk.

Ráadásul egy ilyen döntés nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolati hálóját, személyes környezetét is érinti.

A kivándorlás motivációja alapvető kérdés, mivel ez határozza meg leginkább az elvárásainkat, a tapasztalatainkat, és ez alapján fogjuk értékelni kinti „élményeinket” is. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az önismeret és az önbecsülés témaköre, vagyis egyrészről meghatározó tényező lehet, hogy mennyire tudjuk felmérni lelki erőforrásainkat, másrészről hogy mennyire vagyunk tisztában saját határainkkal.

Külföldi munkavállalásnál, vagy esetleg hosszú távú kiköltözésnél is gyakori tapasztalat, hogy bizonyos szempontból hátrábbról indul az ember. Tehát még egy viszonylag jó nyelvtudás esetén is sokan élik meg, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, és a bánásmód sem túl elismerő. Ez még kis mértékben is nagyon rossz hatással lehet az ember önbizalmára nézve. Ám itt értékelődik fel a motiváció és a cél szerepe. Mivel ha például átmeneti helyzetről van szó, és a külföldi munkavállalás célja a magasabb pénzkeresési lehetőség, esetleg maga a megélhetés, akkor nem feltétlenül esik csorba önbecsülésünkön. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, hogy bár külföldön dolgozunk, egy kevésbé megbecsült munkakörben, de az otthoni életszínvonalhoz, kereseti lehetőségekhez viszonyítunk, és ez adott esetben még önbizalom növelő hatású is lehet.

A hosszú távra tervezett külföldi tartózkodás, kiköltözés esetén pedig különösen nagy kihívást jelenthet a beilleszkedés és az alkalmazkodás. Nem fogunk tudni jól működni, ha nem vagyunk elég toleránsak és nem törekszünk a másik kultúra megismerésére, ugyanakkor saját kultúránk teljes háttérbeszorítása is negatív pszichológiai következményekkel járhat.

És akkor még nem beszéltünk a honvágyról, a korábbi kapcsolati rendszer átalakulásáról. Igen, ezek a pszichológiai szempontok éppen úgy befolyásolják a kivándorlás sikerét, mint például a nyelvtudás.

Fotó:
pixabay.com

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.