A nyelvtudáson túl- A kivándorlás lelki oldala
- Dátum: 2014.05.22., 14:01
- kivándorlás, külföldi munka, külföldi munkavállalás, pszichológiai tényezők
Napjainkban egyre többen vállalnak munkát külföldön: van, aki csak szezonálisan él kint, és van, aki hosszú távra kiköltözik. Ez a meghatározó tendencia nemcsak gazdasági és népességi szempontból fontos, hanem komoly társadalmi és pszichológiai kérdéseket vet fel.
A jelenség tehát társadalmi szinten is érdekes változásokat indít el, de mi ezúttal az egyéni, személyes szempontokra koncentrálunk. A praktikus, gyakorlati tervezés mellett, ugyanis a lelki tényezőket is érdemes figyelembe venni, amikor a kivándorlást fontolgatjuk.
Ráadásul egy ilyen döntés nemcsak az egyént, hanem annak kapcsolati hálóját, személyes környezetét is érinti.

A kivándorlás motivációja alapvető kérdés, mivel ez határozza meg leginkább az elvárásainkat, a tapasztalatainkat, és ez alapján fogjuk értékelni kinti „élményeinket” is. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az önismeret és az önbecsülés témaköre, vagyis egyrészről meghatározó tényező lehet, hogy mennyire tudjuk felmérni lelki erőforrásainkat, másrészről hogy mennyire vagyunk tisztában saját határainkkal.
Külföldi munkavállalásnál, vagy esetleg hosszú távú kiköltözésnél is gyakori tapasztalat, hogy bizonyos szempontból hátrábbról indul az ember. Tehát még egy viszonylag jó nyelvtudás esetén is sokan élik meg, hogy nem tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, és a bánásmód sem túl elismerő. Ez még kis mértékben is nagyon rossz hatással lehet az ember önbizalmára nézve. Ám itt értékelődik fel a motiváció és a cél szerepe. Mivel ha például átmeneti helyzetről van szó, és a külföldi munkavállalás célja a magasabb pénzkeresési lehetőség, esetleg maga a megélhetés, akkor nem feltétlenül esik csorba önbecsülésünkön. Ilyenkor ugyanis előállhat az a helyzet, hogy bár külföldön dolgozunk, egy kevésbé megbecsült munkakörben, de az otthoni életszínvonalhoz, kereseti lehetőségekhez viszonyítunk, és ez adott esetben még önbizalom növelő hatású is lehet.
A hosszú távra tervezett külföldi tartózkodás, kiköltözés esetén pedig különösen nagy kihívást jelenthet a beilleszkedés és az alkalmazkodás. Nem fogunk tudni jól működni, ha nem vagyunk elég toleránsak és nem törekszünk a másik kultúra megismerésére, ugyanakkor saját kultúránk teljes háttérbeszorítása is negatív pszichológiai következményekkel járhat.
És akkor még nem beszéltünk a honvágyról, a korábbi kapcsolati rendszer átalakulásáról. Igen, ezek a pszichológiai szempontok éppen úgy befolyásolják a kivándorlás sikerét, mint például a nyelvtudás.
Fotó:
pixabay.com
Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség
A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.
Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban
A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.
Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette
A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.
A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben
A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.