Édes élet cukormentesen
- Dátum: 2014.06.04., 11:01
- barnacukor, cukor, diéta, édesítő, egészség, életmód, eritriol, eritrit, fogyókúra, fruktóz, kókuszcukor, kristálycukor, nádcukor, nyírfacukor, stevia, xilit, xilitol
A cukorbetegek és diétázók első és legfontosabb kérdése: mit fogyasszanak a cukor helyett, mivel édesítsenek? Az édesítőszerek legendái végeláthatatlanok, és mindenkinek van róla véleménye. Leginkább annak, aki sosem próbálta, csak hallotta. „Nagyon egészségtelen!’ – vágják rá azonnal. Azt is gyakran hallhatjuk, hogy akkor már inkább a cukrot válasszuk, az legalább cukorrépából van. Az igazság azonban közel sem ilyen egyszerű.
Tudnunk kell, hogy a cukorrépa is kémiai eljárásokon esik át, mire a zacskókba kerül. Az édesítők között pedig léteznek természetes és mesterséges típusúak is. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, és ne vegyük a két kategóriát egy kalap alá! Míg régebben szinte csak mesterséges édesítőkkel találkozhattunk a boltok diétás polcain, manapság már többfajta természetes édesítő közül választhatunk.
A legismertebb ezek közül a nyírfacukor, más nevén a xilit. A legtöbb kritika azért éri, mert igazából nem is (csak) nyírfából készül, valamiért a kalóriatartalma csak 40%-kal kevesebb, mint a cukoré. A glikémiás indexe, azaz vércukorszint-növelő hatása 7-es, ami szép eredmény (a cukoré 100, ehhez viszonyítanak mindent). Sokaknál viszont emésztési zavarokat okoz.

Ennél jobb értékekkel bír az eritrit, ami egy természetes módon kialakuló cukoralkohol, hiszen a kalória-és szénhidrát-tartalma is nulla. Az emésztési toleranciája kiváló, egyetlen hátránya, hogy a cukorhoz képest csak 70%-os az édesítő ereje. Sokakat zavar, hogy többet kell használniuk belőle sütés-főzés esetén.
A steviával, a természetes édesítő növénnyel ilyen probléma nem akad, édesítőereje utánozhatatlan, viszont majd’ mindenkinek érezhető a jellegzetes mellékíze.
Mi hát a megoldás? Az eritrit a legjobbak közé tartozik, még akkor is, ha kicsit többet kell belőle használni. Valamint léteznek steviával kevert édesítők, úgymint a „Negyedannyi ugyanannyi” elnevezésű, ami a diétázók kedvence. Esetében a stevianövény felerősíti az édesítő hatást, azonban semmi mellékíze nincs a keverés miatt. Még a kinézete is azonos a cukoréval, viszont háromszor-négyszer olyan édes, innen hát az elnevezés. Teljesen egészséges, és még a szakértő ízlelők is nehezen állapíthatják meg, hogy ételük nem cukorral készült. Érdemes kipróbálni.
Amit viszont a fogyókúrázóknak felesleges a kosarukba tenni, az a nádcukor, a barnacukor, a fruktóz, valamint a kókuszcukor. Mindegyikük egészségesebben „hangzik”, mint klasszikus társaik, azonban alig bírnak jobb értékekkel a kristálycukornál. Ajánlott hát odafigyelni, hogy mi az az édesítőszer, amiért pénzt adunk – merthogy nem olcsóak. Kérdés csak az: mennyit ér az egészségünk?
Fotó:
pixabay.com
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.