Édes élet cukormentesen
- Dátum: 2014.06.04., 11:01
- barnacukor, cukor, diéta, édesítő, egészség, életmód, eritriol, eritrit, fogyókúra, fruktóz, kókuszcukor, kristálycukor, nádcukor, nyírfacukor, stevia, xilit, xilitol
A cukorbetegek és diétázók első és legfontosabb kérdése: mit fogyasszanak a cukor helyett, mivel édesítsenek? Az édesítőszerek legendái végeláthatatlanok, és mindenkinek van róla véleménye. Leginkább annak, aki sosem próbálta, csak hallotta. „Nagyon egészségtelen!’ – vágják rá azonnal. Azt is gyakran hallhatjuk, hogy akkor már inkább a cukrot válasszuk, az legalább cukorrépából van. Az igazság azonban közel sem ilyen egyszerű.
Tudnunk kell, hogy a cukorrépa is kémiai eljárásokon esik át, mire a zacskókba kerül. Az édesítők között pedig léteznek természetes és mesterséges típusúak is. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, és ne vegyük a két kategóriát egy kalap alá! Míg régebben szinte csak mesterséges édesítőkkel találkozhattunk a boltok diétás polcain, manapság már többfajta természetes édesítő közül választhatunk.
A legismertebb ezek közül a nyírfacukor, más nevén a xilit. A legtöbb kritika azért éri, mert igazából nem is (csak) nyírfából készül, valamiért a kalóriatartalma csak 40%-kal kevesebb, mint a cukoré. A glikémiás indexe, azaz vércukorszint-növelő hatása 7-es, ami szép eredmény (a cukoré 100, ehhez viszonyítanak mindent). Sokaknál viszont emésztési zavarokat okoz.

Ennél jobb értékekkel bír az eritrit, ami egy természetes módon kialakuló cukoralkohol, hiszen a kalória-és szénhidrát-tartalma is nulla. Az emésztési toleranciája kiváló, egyetlen hátránya, hogy a cukorhoz képest csak 70%-os az édesítő ereje. Sokakat zavar, hogy többet kell használniuk belőle sütés-főzés esetén.
A steviával, a természetes édesítő növénnyel ilyen probléma nem akad, édesítőereje utánozhatatlan, viszont majd’ mindenkinek érezhető a jellegzetes mellékíze.
Mi hát a megoldás? Az eritrit a legjobbak közé tartozik, még akkor is, ha kicsit többet kell belőle használni. Valamint léteznek steviával kevert édesítők, úgymint a „Negyedannyi ugyanannyi” elnevezésű, ami a diétázók kedvence. Esetében a stevianövény felerősíti az édesítő hatást, azonban semmi mellékíze nincs a keverés miatt. Még a kinézete is azonos a cukoréval, viszont háromszor-négyszer olyan édes, innen hát az elnevezés. Teljesen egészséges, és még a szakértő ízlelők is nehezen állapíthatják meg, hogy ételük nem cukorral készült. Érdemes kipróbálni.
Amit viszont a fogyókúrázóknak felesleges a kosarukba tenni, az a nádcukor, a barnacukor, a fruktóz, valamint a kókuszcukor. Mindegyikük egészségesebben „hangzik”, mint klasszikus társaik, azonban alig bírnak jobb értékekkel a kristálycukornál. Ajánlott hát odafigyelni, hogy mi az az édesítőszer, amiért pénzt adunk – merthogy nem olcsóak. Kérdés csak az: mennyit ér az egészségünk?
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.