Édes élet cukormentesen
- Dátum: 2014.06.04., 11:01
- barnacukor, cukor, diéta, édesítő, egészség, életmód, eritriol, eritrit, fogyókúra, fruktóz, kókuszcukor, kristálycukor, nádcukor, nyírfacukor, stevia, xilit, xilitol
A cukorbetegek és diétázók első és legfontosabb kérdése: mit fogyasszanak a cukor helyett, mivel édesítsenek? Az édesítőszerek legendái végeláthatatlanok, és mindenkinek van róla véleménye. Leginkább annak, aki sosem próbálta, csak hallotta. „Nagyon egészségtelen!’ – vágják rá azonnal. Azt is gyakran hallhatjuk, hogy akkor már inkább a cukrot válasszuk, az legalább cukorrépából van. Az igazság azonban közel sem ilyen egyszerű.
Tudnunk kell, hogy a cukorrépa is kémiai eljárásokon esik át, mire a zacskókba kerül. Az édesítők között pedig léteznek természetes és mesterséges típusúak is. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, és ne vegyük a két kategóriát egy kalap alá! Míg régebben szinte csak mesterséges édesítőkkel találkozhattunk a boltok diétás polcain, manapság már többfajta természetes édesítő közül választhatunk.
A legismertebb ezek közül a nyírfacukor, más nevén a xilit. A legtöbb kritika azért éri, mert igazából nem is (csak) nyírfából készül, valamiért a kalóriatartalma csak 40%-kal kevesebb, mint a cukoré. A glikémiás indexe, azaz vércukorszint-növelő hatása 7-es, ami szép eredmény (a cukoré 100, ehhez viszonyítanak mindent). Sokaknál viszont emésztési zavarokat okoz.
Ennél jobb értékekkel bír az eritrit, ami egy természetes módon kialakuló cukoralkohol, hiszen a kalória-és szénhidrát-tartalma is nulla. Az emésztési toleranciája kiváló, egyetlen hátránya, hogy a cukorhoz képest csak 70%-os az édesítő ereje. Sokakat zavar, hogy többet kell használniuk belőle sütés-főzés esetén.
A steviával, a természetes édesítő növénnyel ilyen probléma nem akad, édesítőereje utánozhatatlan, viszont majd’ mindenkinek érezhető a jellegzetes mellékíze.
Mi hát a megoldás? Az eritrit a legjobbak közé tartozik, még akkor is, ha kicsit többet kell belőle használni. Valamint léteznek steviával kevert édesítők, úgymint a „Negyedannyi ugyanannyi” elnevezésű, ami a diétázók kedvence. Esetében a stevianövény felerősíti az édesítő hatást, azonban semmi mellékíze nincs a keverés miatt. Még a kinézete is azonos a cukoréval, viszont háromszor-négyszer olyan édes, innen hát az elnevezés. Teljesen egészséges, és még a szakértő ízlelők is nehezen állapíthatják meg, hogy ételük nem cukorral készült. Érdemes kipróbálni.
Amit viszont a fogyókúrázóknak felesleges a kosarukba tenni, az a nádcukor, a barnacukor, a fruktóz, valamint a kókuszcukor. Mindegyikük egészségesebben „hangzik”, mint klasszikus társaik, azonban alig bírnak jobb értékekkel a kristálycukornál. Ajánlott hát odafigyelni, hogy mi az az édesítőszer, amiért pénzt adunk – merthogy nem olcsóak. Kérdés csak az: mennyit ér az egészségünk?
Fotó:
pixabay.com
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.
Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.