Menü

Szülés után depresszió: nemcsak az anyáké

Érdekes, hogy nemcsak az anyákat, hanem az apákat, vagy a nem biológiai szülőket is érintheti a gyermekszületési utáni depressziónak nevezett jelenség.

Az anyák esetében már régóta vizsgálják a szülés utáni, vagy gyermekágyi depressziót. Az orvosi szakirodalom megkülönbözteti a szomorúságot és depressziót, de egyszerűen fogalmazva, az egész jelenség azt jelenti, hogy a szülés utáni időszakban az anyánál szomorúság, hangulatingadozás, ingerlékenység, koncentrációhiány tapasztalható. Ha ez tovább tart, nem múlik el néhány nap, vagy 1-2 hét alatt, akkor már komolyabb dologról beszélünk. A tünetek ilyen esetben sokszor tovább szaporodnak, és veszélyeztethetik a gyermek ellátását.

Ha előbbiről van szó, elég lehet a pihenés, ha utóbbiról, érdemes szakemberhez fordulni. A legújabb vizsgálatok szerint nemcsak az anyák, hanem az apák és a nem biológiai szülők is érintve lehetnek.

Az apák depresszióját a tapasztalatok szerint nehezebb tetten érni, hiszen ők az esetek nagy részében nem kérnek segítséget, sőt, sokszor maguk sem vesznek tudomást a jelentkező tünetekről. Pedig a negatív hatások sokrétűek lehetnek és hosszabb távon is kihathatnak a család életére. Az ezzel a problémával küzdő apa épp abban a korban hat rosszul a gyermek fejlődésére, amikor az a legjobban számít. A frusztráltság, az ingerlékenység érzékenyen érinti a felcseperedő, kötődni kívánó gyermeket. Emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a depressziós szülők mindegyike felismerje a problémát és amennyiben szükséges, kezeltesse azt.

Fotó:
pixabay.com

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.