Szülés után depresszió: nemcsak az anyáké
- Dátum: 2014.06.04., 10:47
- anya, apa, depresszió, gyermekágy, Szülés, születés
Érdekes, hogy nemcsak az anyákat, hanem az apákat, vagy a nem biológiai szülőket is érintheti a gyermekszületési utáni depressziónak nevezett jelenség.
Az anyák esetében már régóta vizsgálják a szülés utáni, vagy gyermekágyi depressziót. Az orvosi szakirodalom megkülönbözteti a szomorúságot és depressziót, de egyszerűen fogalmazva, az egész jelenség azt jelenti, hogy a szülés utáni időszakban az anyánál szomorúság, hangulatingadozás, ingerlékenység, koncentrációhiány tapasztalható. Ha ez tovább tart, nem múlik el néhány nap, vagy 1-2 hét alatt, akkor már komolyabb dologról beszélünk. A tünetek ilyen esetben sokszor tovább szaporodnak, és veszélyeztethetik a gyermek ellátását.
Ha előbbiről van szó, elég lehet a pihenés, ha utóbbiról, érdemes szakemberhez fordulni. A legújabb vizsgálatok szerint nemcsak az anyák, hanem az apák és a nem biológiai szülők is érintve lehetnek.
Az apák depresszióját a tapasztalatok szerint nehezebb tetten érni, hiszen ők az esetek nagy részében nem kérnek segítséget, sőt, sokszor maguk sem vesznek tudomást a jelentkező tünetekről. Pedig a negatív hatások sokrétűek lehetnek és hosszabb távon is kihathatnak a család életére. Az ezzel a problémával küzdő apa épp abban a korban hat rosszul a gyermek fejlődésére, amikor az a legjobban számít. A frusztráltság, az ingerlékenység érzékenyen érinti a felcseperedő, kötődni kívánó gyermeket. Emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a depressziós szülők mindegyike felismerje a problémát és amennyiben szükséges, kezeltesse azt.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.