Menü

Hogyan nyaralnak az európaiak?

A magyarok majdnem nyolcvan százaléka belföldön nyaral, ami messze nem a legmagasabb arány az Európai Unió országait tekintve. Az öreg kontinens utazási szokásairól az Eurostat készített jelentést.

A 2012-es adatokat feldolgozó statisztika szerint az unió polgárai az adott évben 1.2 milliárd, egy, vagy több éjszakás utazást indítottak, amelynek körülbelül a fele volt nyaralás. Az utak átlagidőtartama 5.2 nap volt, és 65 százalékuknál autó volt a közlekedési eszköz. Az autó után a repülő (15 százalék) és a vonat (12 százalék) volt a legnépszerűbb.

Az utazások háromnegyede belföldre (saját országba) irányult, több mint nyolcvan százaléka pedig Európát érintette. Ázsia 4.5, Afrika 4, Észak-Amerika 3.8 százalékban részesült az európai turistákból ebben az évben.

A legnépszerűbb európai célország Spanyolország volt, utána pedig Francia- és Olaszország következett.

Érdekes a statisztika azon része, amely azt mutatja, melyik ország polgárai maradnak leginkább a határokon belül. Nos, ez Romániára jellemző a leginkább, a románok utazásaik 95 százalékát saját országukban „oldják meg”. Ettől nincs sokkal lemaradva Görögország és Spanyolország (92-92 százalék). A portugálok 90, a franciák 89 százalékban választanak hazai úticélt.

A leginkább „kalandozó” nemzetek közé nem meglepő módon a kis országok kerültek: a luxemburgiak 97, a belgák 78, a máltaiak 60, a szlovének 55 százaléka utazik határaikon kívülre.

Mi magyarok 2012-ben 78 százalékban választottunk belföldi úticélt, s jellemző volt ránk a nyaralások alacsony átlagidőtartama, 3.7 éjszaka. A mi legnépszerűbb célországaink sorrendben Németország, Ausztria és Románia voltak. A magyarok autókedvelők, több mint 70 százalékban az a közlekedési eszközük az utazásnál, s érdekesség, hogy nálunk a vonat (10.2 százalék) és a busz (12.5 százalék) megelőzi a repülőt (6.3 százalék).

Fotó:
pixabay.com

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.