Hogyan nyaralnak az európaiak?
- Dátum: 2014.07.06., 21:39
- Európa, Európai Unió, statisztika, turizmus, Utazás, úticél
A magyarok majdnem nyolcvan százaléka belföldön nyaral, ami messze nem a legmagasabb arány az Európai Unió országait tekintve. Az öreg kontinens utazási szokásairól az Eurostat készített jelentést.
A 2012-es adatokat feldolgozó statisztika szerint az unió polgárai az adott évben 1.2 milliárd, egy, vagy több éjszakás utazást indítottak, amelynek körülbelül a fele volt nyaralás. Az utak átlagidőtartama 5.2 nap volt, és 65 százalékuknál autó volt a közlekedési eszköz. Az autó után a repülő (15 százalék) és a vonat (12 százalék) volt a legnépszerűbb.
Az utazások háromnegyede belföldre (saját országba) irányult, több mint nyolcvan százaléka pedig Európát érintette. Ázsia 4.5, Afrika 4, Észak-Amerika 3.8 százalékban részesült az európai turistákból ebben az évben.
A legnépszerűbb európai célország Spanyolország volt, utána pedig Francia- és Olaszország következett.
Érdekes a statisztika azon része, amely azt mutatja, melyik ország polgárai maradnak leginkább a határokon belül. Nos, ez Romániára jellemző a leginkább, a románok utazásaik 95 százalékát saját országukban „oldják meg”. Ettől nincs sokkal lemaradva Görögország és Spanyolország (92-92 százalék). A portugálok 90, a franciák 89 százalékban választanak hazai úticélt.
A leginkább „kalandozó” nemzetek közé nem meglepő módon a kis országok kerültek: a luxemburgiak 97, a belgák 78, a máltaiak 60, a szlovének 55 százaléka utazik határaikon kívülre.
Mi magyarok 2012-ben 78 százalékban választottunk belföldi úticélt, s jellemző volt ránk a nyaralások alacsony átlagidőtartama, 3.7 éjszaka. A mi legnépszerűbb célországaink sorrendben Németország, Ausztria és Románia voltak. A magyarok autókedvelők, több mint 70 százalékban az a közlekedési eszközük az utazásnál, s érdekesség, hogy nálunk a vonat (10.2 százalék) és a busz (12.5 százalék) megelőzi a repülőt (6.3 százalék).
Fotó:
pixabay.com
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.
Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról
Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.