Menü

Hogyan nyaralnak az európaiak?

A magyarok majdnem nyolcvan százaléka belföldön nyaral, ami messze nem a legmagasabb arány az Európai Unió országait tekintve. Az öreg kontinens utazási szokásairól az Eurostat készített jelentést.

A 2012-es adatokat feldolgozó statisztika szerint az unió polgárai az adott évben 1.2 milliárd, egy, vagy több éjszakás utazást indítottak, amelynek körülbelül a fele volt nyaralás. Az utak átlagidőtartama 5.2 nap volt, és 65 százalékuknál autó volt a közlekedési eszköz. Az autó után a repülő (15 százalék) és a vonat (12 százalék) volt a legnépszerűbb.

Az utazások háromnegyede belföldre (saját országba) irányult, több mint nyolcvan százaléka pedig Európát érintette. Ázsia 4.5, Afrika 4, Észak-Amerika 3.8 százalékban részesült az európai turistákból ebben az évben.

A legnépszerűbb európai célország Spanyolország volt, utána pedig Francia- és Olaszország következett.

Érdekes a statisztika azon része, amely azt mutatja, melyik ország polgárai maradnak leginkább a határokon belül. Nos, ez Romániára jellemző a leginkább, a románok utazásaik 95 százalékát saját országukban „oldják meg”. Ettől nincs sokkal lemaradva Görögország és Spanyolország (92-92 százalék). A portugálok 90, a franciák 89 százalékban választanak hazai úticélt.

A leginkább „kalandozó” nemzetek közé nem meglepő módon a kis országok kerültek: a luxemburgiak 97, a belgák 78, a máltaiak 60, a szlovének 55 százaléka utazik határaikon kívülre.

Mi magyarok 2012-ben 78 százalékban választottunk belföldi úticélt, s jellemző volt ránk a nyaralások alacsony átlagidőtartama, 3.7 éjszaka. A mi legnépszerűbb célországaink sorrendben Németország, Ausztria és Románia voltak. A magyarok autókedvelők, több mint 70 százalékban az a közlekedési eszközük az utazásnál, s érdekesség, hogy nálunk a vonat (10.2 százalék) és a busz (12.5 százalék) megelőzi a repülőt (6.3 százalék).

Fotó:
pixabay.com

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre

Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.

Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?

A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?