Hogyan nyaralnak az európaiak?
- Dátum: 2014.07.06., 21:39
- Európa, Európai Unió, statisztika, turizmus, Utazás, úticél
A magyarok majdnem nyolcvan százaléka belföldön nyaral, ami messze nem a legmagasabb arány az Európai Unió országait tekintve. Az öreg kontinens utazási szokásairól az Eurostat készített jelentést.
A 2012-es adatokat feldolgozó statisztika szerint az unió polgárai az adott évben 1.2 milliárd, egy, vagy több éjszakás utazást indítottak, amelynek körülbelül a fele volt nyaralás. Az utak átlagidőtartama 5.2 nap volt, és 65 százalékuknál autó volt a közlekedési eszköz. Az autó után a repülő (15 százalék) és a vonat (12 százalék) volt a legnépszerűbb.
Az utazások háromnegyede belföldre (saját országba) irányult, több mint nyolcvan százaléka pedig Európát érintette. Ázsia 4.5, Afrika 4, Észak-Amerika 3.8 százalékban részesült az európai turistákból ebben az évben.
A legnépszerűbb európai célország Spanyolország volt, utána pedig Francia- és Olaszország következett.
Érdekes a statisztika azon része, amely azt mutatja, melyik ország polgárai maradnak leginkább a határokon belül. Nos, ez Romániára jellemző a leginkább, a románok utazásaik 95 százalékát saját országukban „oldják meg”. Ettől nincs sokkal lemaradva Görögország és Spanyolország (92-92 százalék). A portugálok 90, a franciák 89 százalékban választanak hazai úticélt.
A leginkább „kalandozó” nemzetek közé nem meglepő módon a kis országok kerültek: a luxemburgiak 97, a belgák 78, a máltaiak 60, a szlovének 55 százaléka utazik határaikon kívülre.
Mi magyarok 2012-ben 78 százalékban választottunk belföldi úticélt, s jellemző volt ránk a nyaralások alacsony átlagidőtartama, 3.7 éjszaka. A mi legnépszerűbb célországaink sorrendben Németország, Ausztria és Románia voltak. A magyarok autókedvelők, több mint 70 százalékban az a közlekedési eszközük az utazásnál, s érdekesség, hogy nálunk a vonat (10.2 százalék) és a busz (12.5 százalék) megelőzi a repülőt (6.3 százalék).
Fotó:
pixabay.com
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.