Hogyan nyaralnak az európaiak?
- Dátum: 2014.07.06., 21:39
- Európa, Európai Unió, statisztika, turizmus, Utazás, úticél
A magyarok majdnem nyolcvan százaléka belföldön nyaral, ami messze nem a legmagasabb arány az Európai Unió országait tekintve. Az öreg kontinens utazási szokásairól az Eurostat készített jelentést.
A 2012-es adatokat feldolgozó statisztika szerint az unió polgárai az adott évben 1.2 milliárd, egy, vagy több éjszakás utazást indítottak, amelynek körülbelül a fele volt nyaralás. Az utak átlagidőtartama 5.2 nap volt, és 65 százalékuknál autó volt a közlekedési eszköz. Az autó után a repülő (15 százalék) és a vonat (12 százalék) volt a legnépszerűbb.
Az utazások háromnegyede belföldre (saját országba) irányult, több mint nyolcvan százaléka pedig Európát érintette. Ázsia 4.5, Afrika 4, Észak-Amerika 3.8 százalékban részesült az európai turistákból ebben az évben.
A legnépszerűbb európai célország Spanyolország volt, utána pedig Francia- és Olaszország következett.
Érdekes a statisztika azon része, amely azt mutatja, melyik ország polgárai maradnak leginkább a határokon belül. Nos, ez Romániára jellemző a leginkább, a románok utazásaik 95 százalékát saját országukban „oldják meg”. Ettől nincs sokkal lemaradva Görögország és Spanyolország (92-92 százalék). A portugálok 90, a franciák 89 százalékban választanak hazai úticélt.
A leginkább „kalandozó” nemzetek közé nem meglepő módon a kis országok kerültek: a luxemburgiak 97, a belgák 78, a máltaiak 60, a szlovének 55 százaléka utazik határaikon kívülre.
Mi magyarok 2012-ben 78 százalékban választottunk belföldi úticélt, s jellemző volt ránk a nyaralások alacsony átlagidőtartama, 3.7 éjszaka. A mi legnépszerűbb célországaink sorrendben Németország, Ausztria és Románia voltak. A magyarok autókedvelők, több mint 70 százalékban az a közlekedési eszközük az utazásnál, s érdekesség, hogy nálunk a vonat (10.2 százalék) és a busz (12.5 százalék) megelőzi a repülőt (6.3 százalék).
Fotó:
pixabay.com
Mi történik a szállodai büfé megmaradt ételeivel?
Az all inclusive nyaralás egyik legnagyobb vonzereje kétségtelenül a bőség. Reggelitől vacsoráig hatalmas választék várja a vendégeket: friss saláták, húsételek, köretek, gyümölcsök, sütemények és különféle desszertek sorakoznak a pultokon. De vajon mi történik azzal az étellel, amely a büfé zárásakor megmarad?
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?
A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.