Menü

Itt a dinnyeszezon, használjuk ki!

Ki az, aki a görögdinnyéről ne a nyárra asszociálna? Azonnal eszünkbe jut, ahogy ülünk a teraszon és a hűvös gyümölcsöt falatozzunk, miközben süt a nap, és dinnyelé csorog végig a kezünkön. Még mindig a dinnye az, amit mindenki az út szélén vásárol a legszívesebben: kopogtatás, lékelés, majd mérés:

- Egy kisebbet kérek! – mondja a vevő, majd választ egyet. Az eladó mérlegre teszi, majd közli, hogy az a „kisebb” több, mint tíz kilós… Aztán győzünk otthon helyet találni az óriásbébinek a hűtőben. Ismerős, ugye?

Sajnos azonban sokat hallunk arról, hogy a dinnyének magas a kalória- és cukortartalma, és emiatt kevésbé javasolt a fogyasztása. Mi ebből az igazság? Őszintén szólva, nem sok… Ha összehasonlítunk ugyanannyi mennyiségű dinnyét, sárgabarackot, körtét, földiepret vagy almát, akkor a kalória- és szénhidráttartalom összehasonlításából a dinnye kerül ki győztesen! A málna kalóriatartalma pedig szinte teljesen megegyezik a dinnyével, és a szénhidráttartalma is csak egy hajszállal kevesebb.

Emiatt tehát nem érdemes elkerülni a görögdinnyét, főleg, hogy számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik. Tudta például, hogy a dinnye csillapítja a lázat, és enyhíti az emésztési zavarokat? Kiváló tisztító hatással rendelkezik: az ereket és a beleket is karbantartja. Ráadásul még az ízületi gyulladások is kevésbé veszélyeztetnek minket, ha sok dinnyét fogyasztunk, nem is beszélve az immunerősítő hatásáról, amit B, C és A vitamin-tartalmának köszönhet. A dinnyében sok likopin található, ami megköti a káros szabadgyököket, ezzel pedig segít a rákos megbetegedések megelőzésében.

Érdemes tudni a tökfélék családjába tartozó, 90%-os víztartalmú gyümölcsről, hogy kb. 500 fajtája létezik, ebből Magyarországon majdnem 20 félét termesztenek. A dinnye tulajdonsága a fajtától is függ, húsának színe például eszerint lehet rózsaszínes, pirosas, vagy vöröses. Tehát ez nem feltétlenül az édességét jelzi! A természet ráadásul csodásan találta ki a dinnyét, ugyanis segít az UV-sugárzás elleni védelemben. És mikor lenne erre nagyobb szükségünk, mint dinnyeszezonban?

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.