Menü

Itt a dinnyeszezon, használjuk ki!

Ki az, aki a görögdinnyéről ne a nyárra asszociálna? Azonnal eszünkbe jut, ahogy ülünk a teraszon és a hűvös gyümölcsöt falatozzunk, miközben süt a nap, és dinnyelé csorog végig a kezünkön. Még mindig a dinnye az, amit mindenki az út szélén vásárol a legszívesebben: kopogtatás, lékelés, majd mérés:

- Egy kisebbet kérek! – mondja a vevő, majd választ egyet. Az eladó mérlegre teszi, majd közli, hogy az a „kisebb” több, mint tíz kilós… Aztán győzünk otthon helyet találni az óriásbébinek a hűtőben. Ismerős, ugye?

Sajnos azonban sokat hallunk arról, hogy a dinnyének magas a kalória- és cukortartalma, és emiatt kevésbé javasolt a fogyasztása. Mi ebből az igazság? Őszintén szólva, nem sok… Ha összehasonlítunk ugyanannyi mennyiségű dinnyét, sárgabarackot, körtét, földiepret vagy almát, akkor a kalória- és szénhidráttartalom összehasonlításából a dinnye kerül ki győztesen! A málna kalóriatartalma pedig szinte teljesen megegyezik a dinnyével, és a szénhidráttartalma is csak egy hajszállal kevesebb.

Emiatt tehát nem érdemes elkerülni a görögdinnyét, főleg, hogy számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik. Tudta például, hogy a dinnye csillapítja a lázat, és enyhíti az emésztési zavarokat? Kiváló tisztító hatással rendelkezik: az ereket és a beleket is karbantartja. Ráadásul még az ízületi gyulladások is kevésbé veszélyeztetnek minket, ha sok dinnyét fogyasztunk, nem is beszélve az immunerősítő hatásáról, amit B, C és A vitamin-tartalmának köszönhet. A dinnyében sok likopin található, ami megköti a káros szabadgyököket, ezzel pedig segít a rákos megbetegedések megelőzésében.

Érdemes tudni a tökfélék családjába tartozó, 90%-os víztartalmú gyümölcsről, hogy kb. 500 fajtája létezik, ebből Magyarországon majdnem 20 félét termesztenek. A dinnye tulajdonsága a fajtától is függ, húsának színe például eszerint lehet rózsaszínes, pirosas, vagy vöröses. Tehát ez nem feltétlenül az édességét jelzi! A természet ráadásul csodásan találta ki a dinnyét, ugyanis segít az UV-sugárzás elleni védelemben. És mikor lenne erre nagyobb szükségünk, mint dinnyeszezonban?

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.