Menü

Hasznos a mályva virágja

Itt a mályvavirágzás ideje, nálunk is egyre közkedveltebb annak cserjés változata, a Hibiscus syriacus, amely akár 1,5 - 2,5 méteres magasságot is elérhet. Azért szeretik, mert sok virágot hoz, és mind a fehér, mind a lila változata nagyon mutatós, általában a kettőt együtt ültetik. Ez az „általános” fajta, de találhatunk többféle színváltozatban is. A legjobb, hogy a korábbi cikkünkben említett leanderekkel szemben nem mérgező. Kirándulás közben gyakran találkozhatunk az erdei mályvával, melyet gyógynövényként alkalmaznak, leginkább papsajt néven elterjedt. Ez az elnevezés a termésére utal.

Érdekesség, hogy a mályva egyes fajtáit még levélzöldségként is fogyasztják! Az erdei mályva pedig flavonoidokat tartalmaz, amelyek hasznossága egyre közismertebb a természetes gyógymódot, vagy általános immunerősítést kedvelők körében. Mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák: utóbbi esetén azért, mert erősen csökkenti a bőr viszketését, és kezeli a bőrbetegségeket, nyugtatja a bőrt. Ezt bizonyítja, hogy Hippokratész és tanítványai már az ókorban is borogatásokat és teákat készített belőle ezzel a céllal.

Belsőleg pedig a szájüregtől kezdve egészen a vastagbélig „kezel”: nemcsak a bőrt, hanem a száj-nyálkahártyát is nyugtatja, sőt fájdalomcsillapító hatása is van. Kezelnek vele légúti problémákat: kiváló köhögéscsillapító hatású, és nyugtató hatása a hörgőbántalmak esetén is hasznos. Végül, de nem utolsósorban a vastagbélgyulladás gyógyítására is alkalmazható, és még a székrekedés ellen is segítség.

Dupla haszon tehát, hogy szép virágot csodálhatunk, miközben egy nagyon hasznos, főként tehát a gyulladáscsökkentő hatásáról ismert növénnyel van dolgunk. Tudta, hogy a tatárjárás idején fontos ínségeledelnek számított? Az erdei mályvát is szaporíthatjuk otthon, viszonylag kevés gondozással. A lényeg, hogy mindegyik fajtája a tűző napot, meleget kedveli, és nem igényel sok öntözést. 

Fotó:
pixabay.com

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.