Menü

Korai a reggel nyolc óra?

Minden iskolakezdésnél felvetődik a téma: a tanítás túlságosan korán kezdődik, ami negatív hatással van a diákok teljesítményére. Nézzük ez így van-e? És ha igen, mi a megoldás?

Az általános és középiskolások rendszerint reggel nyolc órakor kezdik el a napot, már ami az első órát illeti. Ha van nulladik óra, akkor még korábban.

Nyilvánvalóan ennél jóval korábban kell kelniük, attól is függően, ki, mennyire lakik messzire a sulitól.

Szakemberek szerint amíg a kis iskolásokat annyira nem érinti a probléma, a kamaszok annál inkább nehezebben tudják elviselni a korai felkelést. Ennek biológiai okai is vannak, lehetnek (a kutatásoknak itt még bőven van felfedezni, feltárni való területe), az életmódváltozás viszont biztosan szerepet játszik benne.

A középiskolásokra jellemző, hogy esténként később kerülnek ágyba, ezt mint említettük, biológiai folyamatok is okozzák, ugyanakkor a modern életmód is erre a magatartásra készteti őket. Természetesen nem mindegy, hogy valaki este nyolc, vagy 11 órakor fekszik le aludni, de az alvás minősége is lényeges szempont a másnapi fáradtság szempontjából.

Az éjszakai televíziózás és számítógépezés nincs túl jó hatással álmunkra, azonban a modern kütyük megjelenése még károsabb lehet. Tabletezni, okostelefonozni ugyanis akár az ágyból is lehet és a fiatalok életmódja ráadásul egyre inkább fordul ezen eszközök felé.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kamaszoknak tényleg korai a sulikezdés, ami sokaknál bizony komoly teljesítménycsökkenést idézhet elő. A megoldás a tanítás elcsúsztatása lehet, sokak szerint egy, vagy akár két órával is később kezdődhetne az első óra. Persze mindez a napi programot is csúsztatná, az estiről nem is beszélve. Így a probléma megoldása összetettebb a későbbi iskolakezdésnél, ami nem elvetendő, de némi életmód változtatást is oda kellene tenni mellé.

Fotó:
pixabay.com

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.