A sírás egészségmegőrző hatása
- Dátum: 2014.09.10., 11:16
- egészség, energia, érzelmek, érzelmek feldolgozása, férfi, feszültség, feszültség-levezetés, haláleset, immunrendszer, könny, lelkiállapot, nő, öröm, pánikreakció, prolaktin, pszichológia, sírás, stressz, stressz-reakció, szívbetegség, szomorúság, tesztoszteron, trauma, vigasztalás
Tévedés azt hinni, hogy a sírás csak a gyerekek esetén támogatott érzelmi reakció: a felnőttek egészségére jó hatással van, ha engedik eleredni a könnyeiket. Többféle kutatás is alátámasztotta, hogy azoknál az embereknél, akik szabad utat engednek a sírásnak, könnyebben helyreáll a lelki békéjük, kevésbé érinti őket a tartós stressz, és testileg is egészségesebbek. Erősebb az immunrendszerük, a stressz csökkenése révén kevésbé veszélyeztetettek a szívbetegséget tekintve.
A sírás révén összekapcsolódik a test és lélek: ez az a tevékenység, amely az érzésekből fakad (ez lehet akár pozitív, vagy negatív is, hiszen szomorúság és öröm egyaránt előcsalhatja a könnyeket), és olyan testi tevékenységben manifesztálódik, amely tetőtől talpig igénybe vesz. Sok ember már csak amiatt is fél sírni, mert az a teljes testére hatással van: rázkódás, görcsös testtartás, könnyek, orrfolyás, a beszéd megakadása, a megfelelő szavak megtalálásának nehézsége, fokozott levegővétel, és még sok más testi tünet jellemzi. Ez a felsorolás nem tűnik bíztatónak, pedig a sírás fordítottan arányos: ezek a reakciók kifejezetten feszültség-levezető hatásúak.
Már csak a sírás tényéből is kitűnik, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek a stresszt tekintve: ők sokkal ritkábban „alkalmazzák” a stressz-reakció ezen módját – a nők négyszer többet sírnak férfitársaiknál. Valószínűleg ezért egyszerre felelősek a hormonok és a társadalmi normák. Már kisgyermekkorban elfogadottabb, ha egy kislány sír, mintha egy kisfiú. „A kislányok sírósak, a kisfiúk erősek” – ezek a sztereotípiák. Ezen kívül a hormonháztartás is szerepet játszik: a férfiaknál a tesztoszteron gyakran akadályozza a sírást, míg a nők szervezetében hatvanszor több prolaktin termelődik – ezt a hormont tartalmazzák a sírást követő könnycseppek.
Teljesen más reakciót vált ki a férfiból és a nőből, ha valakit sírni lát. A nők első reakciója a kíváncsiság („vajon mi lehet vele, miért sír?”), valamint a vigasztalás, védelmezés érzésének fellobbanása. A férfiak ezzel szemben tanácstalanságot, zavart, vagy pánikreakciót éreznek, ha valakit sírni látnak.
A sírás segít abban, hogy akár boldogság, akár bánat váltja ki a szélsőséges érzelmeket, az ember lelkiállapota stabilizálódjon. A sírás sok energiát elvesz, de egyúttal segít a test és lélek megnyugvásában is. Nem véletlen, hogy aki sír, az utána gyakran elfárad, elálmosodik, könnyebben elalszik. Már az ősidőkben ismerték a fontosságát, ezért volt, hogy a haláleseteket követően közösen siratták el a halottakat. Beszédes pszichológiai tény lehet, ha valaki az őt ért trauma után egyáltalán nem sír hosszú ideig, mert azt jelentheti, hogy nem tudta az eseményt feldolgozni, nem mert, vagy képtelen volt szembenézni vele. Ezért a sírás sokszor a lélek gyógyulásának első lépcsője, és egyik megoldási módszere lehet!
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.