Menü

A lélek homeosztázisa – keressük, vagy kerüljük az egyensúlyt?

A homeosztázis alapvetően egy biológiai élettani fogalom, amit eredetileg belső környezet (milieu intérieur) néven definiáltak. Az élő szervezet egyfajta alkalmazkodó képességét jelenteti, amely a külső és a belső tényezőkre is úgy reagál, hogy az viszonylagos biológiai állandóságot biztosítson, azaz stabilitást nyújtson a változások mellett is a megfelelő dinamikus reakciók révén. A cél tehát a dinamikus állandóság: ez biztosít a sejtek számára megfelelő környezetet. A szervezet ugyebár mindig kiegyenlítésre törekszik: a fájdalomérzet alapvető funkciója az elme figyelemfelhívása arra, hogy a test valamely pontján probléma lépett fel. Amíg a szervezet megfelelően működik, addig képes a tényezők kiegyensúlyozására, például az adrenalin hatására fellépő vérnyomás-növekedés csökkentésére a vészhelyzet elmúltával.

De mi a helyzet a lélekkel? Ha azt a fogalmat említjük, hogy „belső környezet”, akkor manapság már a lelki tényezőket is a belső környezetünkhöz soroljuk. Pszichológiai berkekben is használják a homeosztázis fogalmát: a harmónia megteremtésére való képességet, a belső egyensúly megtartására irányuló cselekedetet értik alatta. A cél az, hogy valamilyen lelki kérdéseket érintő élethelyzetben ne hagyjuk reakció nélkül az adott eseményt (mert ez lappangó módon felhalmozódó problémákat okozhat), de a reakció ne is legyen túlzó, mert akkor már túllendülünk az egyensúlyi állapoton.

A lelki egyensúly megteremtésére nem mindenki törekszik. Sokan igyekeznek nem gondolni például a betegségük lelki vetületeire, és ez gátolhatja a gyógyulást. Az elkerülő technika ideig-óráig működhet, de ez a fentiek szerint azt jelenti, hogy „válasz nélkül hagyjuk” a történéseket, a kihívásokat. A helyzet tudatosítása nélkül pedig nem lehet elindulni a megoldáskeresés útján.

„Sokan élünk úgy, hogy elkerüljük a homeosztázist, hogy vigyázunk arra, hogy soha ne érezzük jól magunkat. Abban a pillanatban, amikor jól érezzük magunkat, úgy megijedünk, hogy azonnal elkezdjük nem jól érezni magunkat, mert azt tanultuk meg, hogy nem szabad a homeosztázisba belemenni. Ezek az emberek nem egyszerűen félnek, hanem félnek félni. Aki fél félni, az rettenetesen összezsugorítja az életét. Annak az egész élete arra irányul, hogy vigyázzon, nehogy olyan helyzetbe kerüljön, ahol légszomja lesz, vagy ahol tehetetlenül érzi magát.” – írja Feldmár András.

A testi és lelki egyensúly tehát egyaránt csak akkor következhet be, ha az ember reagál a környezetére, az őt ért behatásokra, változásokra, nem hagyja azokat figyelmen kívül, viszont reakciója nem túlzó. Ha a szociális kapcsolatokat nézzük, akkor a félelem egyaránt lehet forrása az elkerülő és a túlzó reakciónak is. Aki fél konfliktusba keveredni, az gyakran inkább csendben marad, de a heves reakció, a kiabálás is eredhet félelemből: ha valaki tart attól, hogy nem hallgatják meg, nem értik meg – de sajnos ezzel éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szeretett volna.

Dr. Kapócs Gábor szerint „Az egyensúlyt nem elég megkeresni és jó szerencsével megtalálni, s ha már megtaláltuk, megpróbálni megőrizni. Az életben az egyensúlyt folyamatosan újra kell teremteni! Mert az egyensúly megteremtése igazi művészet. Az élet művészete és a kormányzásé is egyben.”  

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy párkapcsolatban nem elég a tűz őrzése, folyamatosan újra kell lobbantani azt. Ha úgy tekintünk rá, mint ami mindig ég, úgy vélhetjük, csak egy kis gyújtóst kell rádobnunk, melynek révén máris újra megmelegszik a szívünk. Ez hosszú távon kevés lehet: a párunkat újra és újra meg kell hódítanunk, mintha csak most ismerkedtünk volna meg. Így lehet ez az üzleti életben is: egy vállalkozásnak nem elegendő minden nap ugyanazt a kiváló színvonalat hoznia a szokásos szolgáltatásaival. Elő kell rukkolnia folyamatos, a külvilág igényeire szabott újdonságokkal ahhoz, hogy bevételét tartani, vagy növelni tudja, hiszen a felvásárló-piac igényei is folyamatosan változnak. De emellett vannak olyan tényezők, amelyeket állandósítani kell, például a minőséget, a közvetlen ügyfélkapcsolatot, vagy a pénzügyek koordinációját.

S hogyan építhetjük be mindezt a saját életünkbe? Járjunk nyitott szemmel, igyekezzünk tudatosak lenni, és elkerülés helyett szembenézni a problémákkal és a feladatokkal. Ugyanakkor próbáljuk reakcióinkat koordinálni, és a helyzetre szabni. Ember legyen a talpán, aki erre egyedül képes, és bizton állíthatjuk róla: jó kormányos. Kérhetjük azonban a családunk, barátaink segítségét, de valamilyen lelki vezető, pszichológus, vagy egyéni meditáció is vezethet minket a lelki, és egyúttal testi homeosztázis eléréséhez vezető úton. Hiszen manapság legalább 8-10 klasszikus pszichoszomatikus betegséget ismernek, amelyek a stresszre, lelki okokra vezethetőek vissza, de egyes nézetek szerint minden egyes betegség lelki eredetű. 

Fotó:
pixabay.com

Iskolai bullying – milyen jelek utalnak rá?

Mit jelent a bullying kifejezés? A megfélemlítés (angol szóval bullying) többek között terrorizálást, zsarnokoskodást, erőszakoskodást, kegyetlenkedést, megalázást, kiközösítést és zaklatást jelent. Olyan ismétlődő viselkedés, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani – írja a wikipedia.

Hogyan küzdjük le a vizsgadrukkot?

Mindenki átélte már, senkinek sem ismeretlen a vizsgadrukk érzése: az izgalom, a gombóc a torokban, a gyomorpanasz, az izzadó tenyér, a remegés, az izgulás. Ezzel az állapottal előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során, a vizsgadrukk azonban leküzdhető.

Hogyan győzhető le a vizsgadrukk?

Nemrég volt az érettségi, most következik az egyetemi vizsgaidőszak: kemény időszak a diákoknak, bármivel is küzdjenek jelenleg. Adódik a kérdés, hogy milyen tüneteket okozhat a szorongás, az izgalom, és mit tehetünk ellene? A vizsgadrukk voltaképpen nem más, mint szervezetünk stresszreakciója, amely azonban leküzdhető. Megszüntetni nem lehet, de csökkenteni igen.

A soványság internetes kultusza

Az utóbbi időben szerintem mindenki megfigyelte, hogy tombol a diétaláz a különböző közösségi média platformokon, és nem is csak a hírességek miatt. Ki ne ismerné a folyamatos “előtte-utána” fotókat, vagy a “transformation” videókat. Az úgynevezett body positivity kampány a mai közösségi médiában átcsap egy folyamatos fogyás kampányba, és a soványság kultusza alakul ki az emberek körében.

Az első benyomás pszichológiája

Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti, amelyet a fizikai megjelenése, non-verbális, és verbális jelzései határoznak meg. A kognitív reprezentáció, azaz az elmében létrejövő mentális kép egyik formája a másokról alkotott tudás. Az első benyomás a társunkkal való első találkozás során, a róla kialakult tudásunkat jelenti. Külső, látható fizikai és viselkedési jegyeiből gyakran téves következtetéseket vonunk le a személyiségére vonatkozóan. Ezek a jegyek ugyanis általában az adott szituációról, és nem a személyiségről beszélnek.