Menü

Nyelvtanulási módszerek: a hagyományos, vagy az alternatív a „nyerő”?

Mint ismeretes, Magyarország lakossága még mindig eléggé elmaradott, ami az idegen nyelv ismeretét illeti. Manapság azért már egyre többen ismerik ennek a jelentőségét, főleg, hogy az álláskeresés, a vállalkozás egyik fontos momentuma, hogy legalább angolul beszéljen valaki. Így egyre többen tanulnak nyelveket mindenféle módszerekkel: iskolában, tanfolyamokon, magántanárnál, könyvből, okostelefonnal, vagy CD-vel, stb. De vajon melyik módszer hatásosabb, a hagyományos, vagy az alternatív? Melyikbe érdemes belekezdeni?

Az iskolai oktatás keretében általában adott, hogy a klasszikus módszerrel tanulnak a nebulók. Nyelvtan és igeidők, szódolgozatok, igeidők világa ez. Hasonló tematikával dolgozik a legtöbb nyelviskola is, sokan mégis nehezen sajátítják el így az adott nyelvet. Mi lehet a probléma? Legtöbbször az, hogy ennek révén nehezebben fejlődik az élőszavas beszéd, és a klasszikus módszernél lehetőség van a magolásra, az ily módon elsajátított ismereteket viszont nehezebb a gyakorlatba illeszteni, és használni. Az előnye ezzel szemben az, hogy biztos alapokat ad az adott nyelvről: aki el tudja sajátítani az így szerzett tudást, az kevesebb hibával, pontosabban tudja alkalmazni a megtanultakat.

Az alternatív módszerek ezzel szemben a gyakorlati tudás megszerzését, a tudás ösztönszerű használatát célozza. A nyelvtani ismeretek helyett a gyakorlati beszédet tanítja, például mondatokat, szófordulatokat, kifejezéseket. Szótanulás helyett a szóhasználatot gyakoroltatja, valamint a szó gyakorlati alkalmazását, szövegkörnyezetbe helyezését forszírozza.

Hogy kinek melyik módszer alkalmas, az lehet egyedi is: van, akinek a hagyományos ismeretszerzés válik be, sokak pedig az alternatív módszerekre esküsznek, hogy azzal gyorsabban tudnak haladni a nyelvtanulásban. Hasznos lehet a kétféle módszer összegzése is: az alternatív, gyorsabb és gyakorlatiasabb tanulást kiegészíteni néha egy kis nyelvtantanulással, vagy fordítva, gyakorlatiasabb módszerekkel beépíteni a hagyományos módon megszerzett tudást.

Egy biztos, a nyelvtanulás mindegyik korosztály számára különösen fontos abban a korban, amikor az állások nagy részénél már hangsúlyosabb részt képez a nyelvtudás az elvégzett iskoláknál. 

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.