Menü

Nyelvtanulási módszerek: a hagyományos, vagy az alternatív a „nyerő”?

Mint ismeretes, Magyarország lakossága még mindig eléggé elmaradott, ami az idegen nyelv ismeretét illeti. Manapság azért már egyre többen ismerik ennek a jelentőségét, főleg, hogy az álláskeresés, a vállalkozás egyik fontos momentuma, hogy legalább angolul beszéljen valaki. Így egyre többen tanulnak nyelveket mindenféle módszerekkel: iskolában, tanfolyamokon, magántanárnál, könyvből, okostelefonnal, vagy CD-vel, stb. De vajon melyik módszer hatásosabb, a hagyományos, vagy az alternatív? Melyikbe érdemes belekezdeni?

Az iskolai oktatás keretében általában adott, hogy a klasszikus módszerrel tanulnak a nebulók. Nyelvtan és igeidők, szódolgozatok, igeidők világa ez. Hasonló tematikával dolgozik a legtöbb nyelviskola is, sokan mégis nehezen sajátítják el így az adott nyelvet. Mi lehet a probléma? Legtöbbször az, hogy ennek révén nehezebben fejlődik az élőszavas beszéd, és a klasszikus módszernél lehetőség van a magolásra, az ily módon elsajátított ismereteket viszont nehezebb a gyakorlatba illeszteni, és használni. Az előnye ezzel szemben az, hogy biztos alapokat ad az adott nyelvről: aki el tudja sajátítani az így szerzett tudást, az kevesebb hibával, pontosabban tudja alkalmazni a megtanultakat.

Az alternatív módszerek ezzel szemben a gyakorlati tudás megszerzését, a tudás ösztönszerű használatát célozza. A nyelvtani ismeretek helyett a gyakorlati beszédet tanítja, például mondatokat, szófordulatokat, kifejezéseket. Szótanulás helyett a szóhasználatot gyakoroltatja, valamint a szó gyakorlati alkalmazását, szövegkörnyezetbe helyezését forszírozza.

Hogy kinek melyik módszer alkalmas, az lehet egyedi is: van, akinek a hagyományos ismeretszerzés válik be, sokak pedig az alternatív módszerekre esküsznek, hogy azzal gyorsabban tudnak haladni a nyelvtanulásban. Hasznos lehet a kétféle módszer összegzése is: az alternatív, gyorsabb és gyakorlatiasabb tanulást kiegészíteni néha egy kis nyelvtantanulással, vagy fordítva, gyakorlatiasabb módszerekkel beépíteni a hagyományos módon megszerzett tudást.

Egy biztos, a nyelvtanulás mindegyik korosztály számára különösen fontos abban a korban, amikor az állások nagy részénél már hangsúlyosabb részt képez a nyelvtudás az elvégzett iskoláknál. 

Fotó:
pixabay.com

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.