Menü

Tanulás, vagy sport?

A gond ott van, hogy az országban a legtöbb helyen ez még mindig jogos kérdés. Pedig egyáltalán nem kellene, hogy az legyen. Jó hír, hogy a változásra már komoly törekvések vannak.

A legtöbb sportoló gyermek már életének egészen korai szakaszában szembekerül azzal kérdéssel, hogy akkor: tanulás, vagy sport? Egy régi és rossz beidegződés az, hogy a sportolás a tanulás rovására megy. Természetesen mehet, de ennek egyáltalán nem szabad magától értetődőnek lennie. Az oktatásban tehetnek a legtöbbet azért, hogy ez a rossz beidegződés egyszer és mindenkorra kikopjon a köztudatból.

Az oktatási rendszernek, az iskolának és a tanárnak kell(ene) alkalmazkodnia a sportoló diákhoz, persze csak és kizárólag azokhoz, akik szeretnének tanulni. Mert az egy rendkívül rossz tendencia, hogy a megnövekedett iskolai teher miatt a fiatalok előbb, vagy utóbb felhagynak a sporttal. Ez egészségügyileg és társadalmilag is komoly, hosszú távú és széleskörű problémákat vet fel. A követelményeket természetesen nem kell és nem is szabad csökkenteni, inkább az iskolai időbeosztáson lenne ildomos finomítani, valamint a tananyag megtanításának és számon kérésének ütemezését átgondolni azok esetében, akiknek erre szükségük van sportos elfoglaltságuk miatt.

A legveszélyeztetettebb csoportot ebből a szempontból az élsportolók jelentik, hiszen a profi sport általában egész embert kíván. Ugyanakkor a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem zárja ki egymást a továbbtanulással. Egyszerűen össze kell egyeztetni a kettőt. Míg korábban csodabogárnak tartottak egy jogot végzett focistát (érdekes, a diplomás vízilabdáson sosem csodálkoztak az emberek), a jövőben egyre több olyan élsportolónk lehet, aki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is rendelkezik a sikeres pályafutás mellett.

Erre komoly központi törekvések vannak, egyre több felsőoktatási intézmény hirdet speciális programot, amelyben a követelmény ugyanaz, az oktatás és számonkérés ütemezése azonban igyekszik alkalmazkodni a sportolók különleges időbeosztásához. Az egyetemeknek jól jönnek a neves és eredményes sportolók, míg utóbbiak is nagyon jól járhatnak, hiszen értékes végzettséget, képzettséget tudhatnak magukénak, amelyet karrierjük után bátran felhasználhatnak.

Fotó:
pixabay.com

Miből tudom, hogy itt a pubertás?

Napjainkban általában valamikor 9 és 13 éves kor között kezdődik el a pubertásnak nevezett időszak. Természetesen ezek a számok nincsenek kőbe vésve, kezdődhet ennél korábban, de jóval később is.

Csípések és kezelésük

Rovarcsípés bárkin bármikor előfordulhat. A körülöttünk élő rovarok kertészkedés közben, sétálva vagy otthon is okozhatnak kellemetlenségeket, duzzanatot, viszketést, bőrpírt, rosszabb esetben súlyosabb allergiás reakciót.

Finommotorika és fejlesztése

A finommotorika a mai szülői társadalomban egy teljesen közismert elnevezés, mely az ujjak és a kézügyességét illetve a szem, arc és száj izmainak koordinál mozgását jelenti. A finommotorikus készségek szükségesek a mindennapi életünkhöz, ezek nélkül nem tudnánk ceruzát fogni, ételt megrágni, vagy normálisan beszélni.

Két kéz három gyerekre

Esküszöm, hogy nekiálltam. Megvolt a téma, az „ihlet” a laptop, az időm. Cikkírás három gyerek mellett. Én mindent megtettem. Élet három gyerekkel.

A kiszáradás figyelmeztető tünetei

Az elhúzódó hasmenés vagy hányás esetén a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit képes felvenni, ami kiszáradáshoz vezethet, ami akkor jelentkezik, mikor a szervezet nem rendelkezik a működéséhez megfelelő mennyiségű folyadékkal.