Menü

Tanulás, vagy sport?

A gond ott van, hogy az országban a legtöbb helyen ez még mindig jogos kérdés. Pedig egyáltalán nem kellene, hogy az legyen. Jó hír, hogy a változásra már komoly törekvések vannak.

A legtöbb sportoló gyermek már életének egészen korai szakaszában szembekerül azzal kérdéssel, hogy akkor: tanulás, vagy sport? Egy régi és rossz beidegződés az, hogy a sportolás a tanulás rovására megy. Természetesen mehet, de ennek egyáltalán nem szabad magától értetődőnek lennie. Az oktatásban tehetnek a legtöbbet azért, hogy ez a rossz beidegződés egyszer és mindenkorra kikopjon a köztudatból.

Az oktatási rendszernek, az iskolának és a tanárnak kell(ene) alkalmazkodnia a sportoló diákhoz, persze csak és kizárólag azokhoz, akik szeretnének tanulni. Mert az egy rendkívül rossz tendencia, hogy a megnövekedett iskolai teher miatt a fiatalok előbb, vagy utóbb felhagynak a sporttal. Ez egészségügyileg és társadalmilag is komoly, hosszú távú és széleskörű problémákat vet fel. A követelményeket természetesen nem kell és nem is szabad csökkenteni, inkább az iskolai időbeosztáson lenne ildomos finomítani, valamint a tananyag megtanításának és számon kérésének ütemezését átgondolni azok esetében, akiknek erre szükségük van sportos elfoglaltságuk miatt.

A legveszélyeztetettebb csoportot ebből a szempontból az élsportolók jelentik, hiszen a profi sport általában egész embert kíván. Ugyanakkor a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem zárja ki egymást a továbbtanulással. Egyszerűen össze kell egyeztetni a kettőt. Míg korábban csodabogárnak tartottak egy jogot végzett focistát (érdekes, a diplomás vízilabdáson sosem csodálkoztak az emberek), a jövőben egyre több olyan élsportolónk lehet, aki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is rendelkezik a sikeres pályafutás mellett.

Erre komoly központi törekvések vannak, egyre több felsőoktatási intézmény hirdet speciális programot, amelyben a követelmény ugyanaz, az oktatás és számonkérés ütemezése azonban igyekszik alkalmazkodni a sportolók különleges időbeosztásához. Az egyetemeknek jól jönnek a neves és eredményes sportolók, míg utóbbiak is nagyon jól járhatnak, hiszen értékes végzettséget, képzettséget tudhatnak magukénak, amelyet karrierjük után bátran felhasználhatnak.

Fotó:
pixabay.com

Karácsonyi ajándéktippek 2-3 éves gyerekeknek

A kisgyerekek az a korosztály, akiknek nem nehéz ajándékot venni, meglepetést szerezni, hiszen egyrészt nagyon lelkesek és várják az ünnepet, mindennek tudnak örülni, másrészt számos olyan dolgot találni, amelyet örömmel fogadnak.

Séta babával hidegben/melegben

A babák nagyon jókat tudnak aludni séta közben egy babakocsiban, ez valószínűleg azért van így, mert – különösen az első fél évben - sok kisbaba csak mozgás (hordozás, babakocsizás) közben képes elaludni, ugyanis ez emlékezteti őket az anyaméhre. A babakocsiban alvás különösen egészséges, hiszen szabad levegőn van a pici, de mi a helyzet hidegben, melegben?

Elavult, vagy hasznos? Miért jó a pólya?

Régen természetes dolog volt a pólya használata, később a mozgásfejlődés szempontjából rossznak ítélték meg, aztán megint divatba jöttek a kókuszpólyák és társai. Megosztó téma: jó vagy rossz, ha pólyába tesszük a babát? Nézzük!

Mi az az alapozó terápia és mely gyerekeknek javasolt?

Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszert fejlesztő mozgásterápia, mely segíti a gyerekek fejlődését. Az alapozó terápia a mai témánk.

Nyelvtanulás kisgyerekkorban

Mikortól tanuljon nyelvet a gyerekünk? Nem korai, nem késő? Néhány kérdés, mely sok szülőt foglalkoztat. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban.