Menü

Hozzátáplálás, elválasztás: régen és ma

Az elválasztás, illetve a hozzátáplálás a csecsemőgondozás központi témája, ám nehéz kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.

Régebben mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, mely szerint az elválasztást 4-5 hónapos korban el kell kezdeni, akkor is ha van elég anyatej,és a szoptatások fokozatos elhagyásával a folyamatot 9-10 hónapos korra be kell fejezni a hozzátáplálással párhuzamosan.

Persze azért korábban is hangsúlyozták, hogy a hirtelen elválasztás nem kívánatos sem a baba sem a kismama szempontjából. Ugyanakkor például az egyéves kor utáni szoptatást kifejezetten nem javasolták, nevelési szempontból helytelennek minősítették, és elválasztási zavarokkal hozták összefüggésbe.

Mai szemmel ezek a vélemények a hozzátáplálással illetve elválasztással kapcsolatban valóban radikálisnak tűnhetnek, hiszen jelenleg a témában egészen más szemlélet uralkodik.

Jelenleg a WHO és a Gyermekgyógyászati Kollégium is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást ajánlja, a hozzátáplálás megkezdését ennél korábban még akkor sem tartják kívánatosnak, ha pótlásra van szükség. A legújabb kutatások szerint ugyanis a bélrendszer 6 hónapos korban éri el a megfelelő emésztéséhez, és védelemhez szükséges fejlettségi szintet.

És ami szintén szöges ellentéte a korábbi véleményeknek, hogy a témában íródott szakirodalom nem hogy ellenzi, hanem kifejezetten biztatja a kismamákat, hogy ha van anyatej érdemes szoptatni akár egyéves kor után is.

Ha megkezdjük a hozzátáplálást, akkor érdemes gyümölcsökkel kezdeni, például almával vagy őszibarackkal, zöldségfélék közül pedig sütőtököt, burgonyát vagy sárgarépát javasolnak a hozzáértők.

A hozzátáplálás általános szabályai összességében nem változtak az évek során, ma is és régen is heti egy új étel bevezetését ajánlják. Fontos hogy lassan, fokozatosan kis mennyiségben próbálgassuk elfogadtatni a különböző ételeket babánkkal, az erőltetéssel nem sokra megyünk.

A szemléletbeli változás egyébként abban is megragadható, hogy míg korábban az elválasztást egy egyoldalúan anyai részről vezérelt folyamatnak tartották, ma már nagyobb teret adnak az elválasztódásnak. Az elválasztódás során, ugyanis hagyjuk, hogy kisbabánk addig szopizzon, ameddig akar (illetve van elég anyatej), persze ebben az esetben is megkezdődik a hozzátáplálás, de a szoptatási alkalmakat nem hagyjuk el, csak ha már babánk sem akar mellből táplálkozni.

Fotó:
pixabay.com

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.