Menü

Hozzátáplálás, elválasztás: régen és ma

Az elválasztás, illetve a hozzátáplálás a csecsemőgondozás központi témája, ám nehéz kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.

Régebben mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, mely szerint az elválasztást 4-5 hónapos korban el kell kezdeni, akkor is ha van elég anyatej,és a szoptatások fokozatos elhagyásával a folyamatot 9-10 hónapos korra be kell fejezni a hozzátáplálással párhuzamosan.

Persze azért korábban is hangsúlyozták, hogy a hirtelen elválasztás nem kívánatos sem a baba sem a kismama szempontjából. Ugyanakkor például az egyéves kor utáni szoptatást kifejezetten nem javasolták, nevelési szempontból helytelennek minősítették, és elválasztási zavarokkal hozták összefüggésbe.

Mai szemmel ezek a vélemények a hozzátáplálással illetve elválasztással kapcsolatban valóban radikálisnak tűnhetnek, hiszen jelenleg a témában egészen más szemlélet uralkodik.

Jelenleg a WHO és a Gyermekgyógyászati Kollégium is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást ajánlja, a hozzátáplálás megkezdését ennél korábban még akkor sem tartják kívánatosnak, ha pótlásra van szükség. A legújabb kutatások szerint ugyanis a bélrendszer 6 hónapos korban éri el a megfelelő emésztéséhez, és védelemhez szükséges fejlettségi szintet.

És ami szintén szöges ellentéte a korábbi véleményeknek, hogy a témában íródott szakirodalom nem hogy ellenzi, hanem kifejezetten biztatja a kismamákat, hogy ha van anyatej érdemes szoptatni akár egyéves kor után is.

Ha megkezdjük a hozzátáplálást, akkor érdemes gyümölcsökkel kezdeni, például almával vagy őszibarackkal, zöldségfélék közül pedig sütőtököt, burgonyát vagy sárgarépát javasolnak a hozzáértők.

A hozzátáplálás általános szabályai összességében nem változtak az évek során, ma is és régen is heti egy új étel bevezetését ajánlják. Fontos hogy lassan, fokozatosan kis mennyiségben próbálgassuk elfogadtatni a különböző ételeket babánkkal, az erőltetéssel nem sokra megyünk.

A szemléletbeli változás egyébként abban is megragadható, hogy míg korábban az elválasztást egy egyoldalúan anyai részről vezérelt folyamatnak tartották, ma már nagyobb teret adnak az elválasztódásnak. Az elválasztódás során, ugyanis hagyjuk, hogy kisbabánk addig szopizzon, ameddig akar (illetve van elég anyatej), persze ebben az esetben is megkezdődik a hozzátáplálás, de a szoptatási alkalmakat nem hagyjuk el, csak ha már babánk sem akar mellből táplálkozni.

Fotó:
pixabay.com

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.