Menü

Hozzátáplálás, elválasztás: régen és ma

Az elválasztás, illetve a hozzátáplálás a csecsemőgondozás központi témája, ám nehéz kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.

Régebben mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, mely szerint az elválasztást 4-5 hónapos korban el kell kezdeni, akkor is ha van elég anyatej,és a szoptatások fokozatos elhagyásával a folyamatot 9-10 hónapos korra be kell fejezni a hozzátáplálással párhuzamosan.

Persze azért korábban is hangsúlyozták, hogy a hirtelen elválasztás nem kívánatos sem a baba sem a kismama szempontjából. Ugyanakkor például az egyéves kor utáni szoptatást kifejezetten nem javasolták, nevelési szempontból helytelennek minősítették, és elválasztási zavarokkal hozták összefüggésbe.

Mai szemmel ezek a vélemények a hozzátáplálással illetve elválasztással kapcsolatban valóban radikálisnak tűnhetnek, hiszen jelenleg a témában egészen más szemlélet uralkodik.

Jelenleg a WHO és a Gyermekgyógyászati Kollégium is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást ajánlja, a hozzátáplálás megkezdését ennél korábban még akkor sem tartják kívánatosnak, ha pótlásra van szükség. A legújabb kutatások szerint ugyanis a bélrendszer 6 hónapos korban éri el a megfelelő emésztéséhez, és védelemhez szükséges fejlettségi szintet.

És ami szintén szöges ellentéte a korábbi véleményeknek, hogy a témában íródott szakirodalom nem hogy ellenzi, hanem kifejezetten biztatja a kismamákat, hogy ha van anyatej érdemes szoptatni akár egyéves kor után is.

Ha megkezdjük a hozzátáplálást, akkor érdemes gyümölcsökkel kezdeni, például almával vagy őszibarackkal, zöldségfélék közül pedig sütőtököt, burgonyát vagy sárgarépát javasolnak a hozzáértők.

A hozzátáplálás általános szabályai összességében nem változtak az évek során, ma is és régen is heti egy új étel bevezetését ajánlják. Fontos hogy lassan, fokozatosan kis mennyiségben próbálgassuk elfogadtatni a különböző ételeket babánkkal, az erőltetéssel nem sokra megyünk.

A szemléletbeli változás egyébként abban is megragadható, hogy míg korábban az elválasztást egy egyoldalúan anyai részről vezérelt folyamatnak tartották, ma már nagyobb teret adnak az elválasztódásnak. Az elválasztódás során, ugyanis hagyjuk, hogy kisbabánk addig szopizzon, ameddig akar (illetve van elég anyatej), persze ebben az esetben is megkezdődik a hozzátáplálás, de a szoptatási alkalmakat nem hagyjuk el, csak ha már babánk sem akar mellből táplálkozni.

Fotó:
pixabay.com

Cipősdoboz akció - csatlakozz!

„Cipősdoboz akció idén is! Te is segíthetsz!” – emlékeznek még a korábbi cikkeinkre erről? Ha igen, annak nagyon örülünk, ebben az esetben ideje ismét emlékeztetni magunkat erre a nagyszerű jótékonysági kezdeményezésre!

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Sportszülők

Foci, kosárlabda, kézi, futás, úszás… Sportszülőnek lenni nem nehéz, de nagyon nemes küldetés. Mivel jár, ha sportoló gyermeked van?

Az okoseszközök hatása a gyerekek viselkedésére

Az okostelefonok használata a legújabb tanulmányok szerint komoly viselkedési problémákat okozhat a gyerekeknél. Egy brit kutatás megerősítette azt a kijelentést, mely szerint az okostelefonok használata hosszútávon szorongást, depressziót és más mentális problémákat is okozhat.

A pozitív fegyelmezés

A pozitív fegyelmezés egy olyan új nevelési szemlélet, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság. Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?