Menü

Hozzátáplálás, elválasztás: régen és ma

Az elválasztás, illetve a hozzátáplálás a csecsemőgondozás központi témája, ám nehéz kiigazodni a vélemények között, mivel szinte egymásnak ellentmondó trendek váltogatják egymást.

Régebben mai szemmel elég radikális szemlélet uralkodott a témában, mely szerint az elválasztást 4-5 hónapos korban el kell kezdeni, akkor is ha van elég anyatej,és a szoptatások fokozatos elhagyásával a folyamatot 9-10 hónapos korra be kell fejezni a hozzátáplálással párhuzamosan.

Persze azért korábban is hangsúlyozták, hogy a hirtelen elválasztás nem kívánatos sem a baba sem a kismama szempontjából. Ugyanakkor például az egyéves kor utáni szoptatást kifejezetten nem javasolták, nevelési szempontból helytelennek minősítették, és elválasztási zavarokkal hozták összefüggésbe.

Mai szemmel ezek a vélemények a hozzátáplálással illetve elválasztással kapcsolatban valóban radikálisnak tűnhetnek, hiszen jelenleg a témában egészen más szemlélet uralkodik.

Jelenleg a WHO és a Gyermekgyógyászati Kollégium is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást ajánlja, a hozzátáplálás megkezdését ennél korábban még akkor sem tartják kívánatosnak, ha pótlásra van szükség. A legújabb kutatások szerint ugyanis a bélrendszer 6 hónapos korban éri el a megfelelő emésztéséhez, és védelemhez szükséges fejlettségi szintet.

És ami szintén szöges ellentéte a korábbi véleményeknek, hogy a témában íródott szakirodalom nem hogy ellenzi, hanem kifejezetten biztatja a kismamákat, hogy ha van anyatej érdemes szoptatni akár egyéves kor után is.

Ha megkezdjük a hozzátáplálást, akkor érdemes gyümölcsökkel kezdeni, például almával vagy őszibarackkal, zöldségfélék közül pedig sütőtököt, burgonyát vagy sárgarépát javasolnak a hozzáértők.

A hozzátáplálás általános szabályai összességében nem változtak az évek során, ma is és régen is heti egy új étel bevezetését ajánlják. Fontos hogy lassan, fokozatosan kis mennyiségben próbálgassuk elfogadtatni a különböző ételeket babánkkal, az erőltetéssel nem sokra megyünk.

A szemléletbeli változás egyébként abban is megragadható, hogy míg korábban az elválasztást egy egyoldalúan anyai részről vezérelt folyamatnak tartották, ma már nagyobb teret adnak az elválasztódásnak. Az elválasztódás során, ugyanis hagyjuk, hogy kisbabánk addig szopizzon, ameddig akar (illetve van elég anyatej), persze ebben az esetben is megkezdődik a hozzátáplálás, de a szoptatási alkalmakat nem hagyjuk el, csak ha már babánk sem akar mellből táplálkozni.

Fotó:
pixabay.com

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.