Menü

Nem mindegy, milyen alvási körülményekhez szoktatjuk a babákat

Ön milyen alvó? Felriad minden apró zajra, zavarja az óra ketyegése, vagy ágyút lehet robbantani, miközben alszik, akkor sem ébred fel? Tudta, hogy mindez jelentős mértékben attól függ, hogy milyen alvási körülményekhez szoktatták gyermekkorában?

Érdekes módon mindez egy tanult folyamat. Kutatások igazolják, hogy azok az emberek, akiket csendhez és sötéthez szoktattak kisebb korában, később is csak teljesen nyugodt körülmények között tudnak pihenni. Összehúzott függönyök, vagy leengedett redőny, és teljes csend kell ahhoz, hogy könnyen elaludjanak, és könnyebben felébrednek a szokatlan hangokra, mint azok, akiknél a szülők nem finomkodtak, és nem halkították el a hangjukat, amikor a baba aludt. Az utóbbi táborba tartozók azok, akik bárhol és bármikor képesek elaludni, ha fáradtak, ugyanis nem zavarja őket, ha például szól a tévé.

Egyszerűen hangzik, de mindez nagy vívódás a szülőknek. A legtöbben meg vannak győződve az alvás szentségéről, miszerint erre rá kell hangolódni, és a gyermek könnyebben elalszik, és nyugodtabb, pihentetőbb alvásban lehet része, ha csend és sötétség, meghitt hangulat veszi körül. Arról nem is beszélve, hogy melyik kisgyerekes szülő ne örülne, ha végre elalszik a gyermek? Igyekszünk hát mindent megtenni, hogy aludjon is, amíg csak lehet: ha kell, még a papucsot is mamuszra cseréljük, és a házaspárok közötti kommunikáció is a sugdolózásra korlátozódik, csak lehessen még nyújtani egy kicsit az alvási időn. Mert ilyenkor a szülő kicsit fellélegezhet, arról nem is beszélve, hogy nem egyszerű eset a kialvatlan, nyűgös csemete.

Ilyenkor nehéz elfogadni, hogy esetleg éppen azzal teszünk jót a gyermeknek, ha „életszerű” körülményekhez szoktatjuk, ami az alvást illeti. A jelenség hátterében a habituáció nevű pszichológiai jelenség áll: ennek köszönhetően az ember hozzászokik az olyan ingerekhez, ami gyakran éri őt, így egy idő után képes azt kizárni és természetesnek venni. Ilyen az, ha hozzászokunk az óra ketyegéséhez, és hamarosan már fel sem tűnik annak hangja. Ez gyakorlatilag a tanulás legegyszerűbb formája.

Ennek köszönhetően ha tágítjuk a gyermek alvási ingerküszöbét csecsemő- és kisgyermekkorban, akkor később rugalmasabb lesz az alvás terén, ezzel pedig megkönnyítjük az életét – de hosszú távon a sajátunkat is.

Persze azért nem porszívózásra ösztönözzük a kedves szülőket alvási időben, de a teljes néma csend nem biztos, hogy a hosszútávon kedvező megoldás.  

Fotó:
pixabay.com

Ingyenes HPV-oltás a hetedikeseknek: szeptember 15-ig dönthetnek a szülők

Fontos határidő közeleg a hetedik osztályos gyermekek szülei számára: szeptember 15-ig kell jelezniük, hogy kérik-e gyermekük számára az ingyenes HPV elleni védőoltást. A vakcina önkéntesen igényelhető, és a 2026/2027-es tanévben iskolai kampányoltás keretében biztosítják a hetedik évfolyamos lányoknak és fiúknak egyaránt.

Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok

Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.