Mobilizálódik a közösségi élet
- Dátum: 2014.11.25., 08:20
A Google+ agresszív toborzása ellenére sem tudott még aktív közösséget építeni Magyarországon, szemben az olyan kis oldalakkal, mint az Instagram, a LinkedIn vagy a Pinterest – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A netezők egyharmada munkaidőben is használja a közösségi oldalakat, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha napokig nem lép be, sok mindenről lemarad. A legaktívabbak még mindig a nők és a fiatalok.
Gyakorlatilag 100 százalékos a Facebook ismertsége a magyar internetezők körében. Ennek megfelelően ez a közösségi oldal rendelkezik a legnagyobb és legaktívabb táborral: az internetezők 89 százaléka regisztrált az oldalra, a tagok 96 százaléka pedig aktívan használja is azt – derült ki a KutatóCentrum Web2.0 Report legfrissebb felméréséből. A Google+ ismertsége ugyan megközelíti a Facebookét – a netezők 87 százaléka hallott már a szolgáltatásról –, de továbbra sem tudta meghódítani a magyar közönséget: a kutatásban részt vevők 55 százaléka tagja az oldalnak, de a regisztráltaknak csak kevesebb mint fele (43 százaléka) aktív felhasználó. „Ez annak ellenére így van, hogy a Google meglehetősen agresszív módon építi a táborát: mindenkinek, aki Google-fiókkal rendelkezik, automatikusan létrehoznak ugyanis egy Google+ fiókot is” – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
A kisebb hazai felhasználói bázissal rendelkező oldalak közül az Instagram, a LinkedIn, valamint a Pinterest tudta jobban aktivizálni közönségét: mindhárom szolgáltatást a tagok közel 60 százaléka használja rendszeresen. „Igaz ugyanakkor, hogy más-más közönséget érnek el: míg a LinkedInt elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek használják, addig az Instagram és a Pinterest esetében a 18-29 évesek és a nők a legaktívabbak” – jegyezte meg Györke Zsuzsanna.
A fiatal nők közösségi élete a legpezsgőbb
Az internetezők több mint 70 százaléka napi szinten használja valamelyik közösségi platformot, egyharmaduk még munkaidőben is ezeken az oldalakon kapcsolódik ki, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha néhány napig nem lép be, sok mindenből kimarad. A nők és a 18-29 évesek használják legintenzívebben a közösségi felületeket: az átlaghoz képest (35%) többen vannak köztük, akik szívesebben leveleznek itt, mint az e-mail fiókjukban (nők: 45%, 18-29 évesek: 59%), illetve olyanok, akik előszeretettel próbálnak ki alkalmazásokat és lépnek be csoportokba.
Az okostelefonok terjedésével a közösségi élet is egyre mobilabb: közel minden ötödik netező már gyakrabban lép be mobilról a közösségi oldalakra, mint asztali gépről vagy laptopról. „A mobil bejelentkezések terén is a nők és a fiatalok járnak az élen: minden negyedik hölgy és minden harmadik 18-29 éves mondta, hogy gyakrabban él közösségi életet az okostelefonján, mint más eszközökön” – tette hozzá Györke Zsuzsanna.
Forrás, diagram:
Sakkom Interaktív
Napközbeni szundikálás a munkahelyen
Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.
Karácsony hitelből
Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.
Becézgetések egy munkahelyen
Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.
Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?
Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?
Cipősdoboz akció - csatlakozz!
„Cipősdoboz akció idén is! Te is segíthetsz!” – emlékeznek még a korábbi cikkeinkre erről? Ha igen, annak nagyon örülünk, ebben az esetben ideje ismét emlékeztetni magunkat erre a nagyszerű jótékonysági kezdeményezésre!