Menü

Meddőség: a biológia nem követi a változó társadalmi szokásokat

Aggasztóak a meddőségi statisztikák: körülbelül a nemzőképes korban lévő párok 18%-ának nem sikerül egy éven belül a gyermeknemzés. Ennek az okát leginkább a gyermekvállalási életkor kitolódására vezetik vissza. Mint láthatjuk, a biológia nemigen alkalmazkodik a megváltozott társadalmi szokásokhoz.

A nő 24 éves kora körül van nemzőképessége virágkorában. Ehhez képest manapság 10-15 évvel is kitolódik a gyermekvállalás ideje. 24 éves korban a fiatalok még kb. tanulmányaik végén tartanak. Szeretnék megalapozni a jövőjüket a gyermekvállalás előtt: munkába állni, pénzt gyűjteni, utazni. Egyéb társadalmi szempontok is belépnek a képbe, hiszen manapság a párválasztási és elköteleződési folyamat is hosszabb időt vesz igénybe, mint hajdanán.

Azonban a helyzet nem csak a nőket érinti: sokan hajlamosak azt hinni, hogy csak a hölgyeknek kellene sietniük a gyermekvállalással, a férfi bármeddig ráér. A meddőségi központok statisztikái szerint azonban a meddőség problémája ugyanolyan arányban érinti a nőket és a férfiakat! Az alapvető ők pedig ugyanúgy a gyermekvállalás idejének kitolódása. A férfiak továbbá nehezebben viselik a stresszhelyzeteket, ami szintén jelentős tényező a meddőség kialakulásában. Az egészségtelen életmód pedig olyan szempont, amit nagyon nehéz vizsgálni a nemzőképesség nehézségeként, az összefüggés mégis bizonyított. Múlt héten írtunk arról, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan meddőséget okoz.

Sok tényező hozzájárul tehát ehhez a szomorú statisztikához, pedig az ismertetett 18%-os arány még nem is teljesen hiteles: csupán azon párok adataira épít, akik szakemberhez fordulnak a problémájukkal. Gyakori pedig, hogy a meddőség „rejtve marad”, ha az érintettek elfogadják a helyzetet, és nem fordulnak orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy a probléma akár tízből két embert is érinthet, ez igen magas arány, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Sajnos az érintetteknél alapvető pszichológiai reakció, hogy önmagukat hibáztatják, vagy szégyellik magukat. Pedig már a statisztika alapján is alátámasztható, hogy sajnos a probléma nem egyedi. Persze ez a tény önmagában nem vigasztalja azokat, akik szenvednek miatta.

Mit tehetünk tehát? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban a tényeket: a tudatos gyermekvállalás mellett a folyamat elhúzódásának lehetséges kockázatairól is tájékoztatni őket. Valamint a kezelésnél fontos lenne a holisztikus szemlélet bevezetése: a meddőségi központok nagyon fontos munkáján kívül az egészséges életmód, valamint a lelki tényezők és feldolgozási módszerek feltárása is. 

Fotó:
pixabay.com

Mikortól adjunk a gyerekeknek zsebpénzt?

Ez egy örök dilemma. Valójában újkeletű dolog, hiszen az elmúlt évtizedekben ez talán nem is volt szokás, nem volt divat a zsebpénz. A mai világban már egész más a helyzet, a gyerekek korán megismerkednek a pénzzel, a szülők pedig tanácstalanok, hogy adjanak-e vagy sem. Vajon mi a helyes hozzáállás? Mikor teszünk jót?

Miből tudom, hogy itt a pubertás?

Napjainkban általában valamikor 9 és 13 éves kor között kezdődik el a pubertásnak nevezett időszak. Természetesen ezek a számok nincsenek kőbe vésve, kezdődhet ennél korábban, de jóval később is.

Csípések és kezelésük

Rovarcsípés bárkin bármikor előfordulhat. A körülöttünk élő rovarok kertészkedés közben, sétálva vagy otthon is okozhatnak kellemetlenségeket, duzzanatot, viszketést, bőrpírt, rosszabb esetben súlyosabb allergiás reakciót.

Finommotorika és fejlesztése

A finommotorika a mai szülői társadalomban egy teljesen közismert elnevezés, mely az ujjak és a kézügyességét illetve a szem, arc és száj izmainak koordinál mozgását jelenti. A finommotorikus készségek szükségesek a mindennapi életünkhöz, ezek nélkül nem tudnánk ceruzát fogni, ételt megrágni, vagy normálisan beszélni.

Két kéz három gyerekre

Esküszöm, hogy nekiálltam. Megvolt a téma, az „ihlet” a laptop, az időm. Cikkírás három gyerek mellett. Én mindent megtettem. Élet három gyerekkel.