Menü

Meddőség: a biológia nem követi a változó társadalmi szokásokat

Aggasztóak a meddőségi statisztikák: körülbelül a nemzőképes korban lévő párok 18%-ának nem sikerül egy éven belül a gyermeknemzés. Ennek az okát leginkább a gyermekvállalási életkor kitolódására vezetik vissza. Mint láthatjuk, a biológia nemigen alkalmazkodik a megváltozott társadalmi szokásokhoz.

A nő 24 éves kora körül van nemzőképessége virágkorában. Ehhez képest manapság 10-15 évvel is kitolódik a gyermekvállalás ideje. 24 éves korban a fiatalok még kb. tanulmányaik végén tartanak. Szeretnék megalapozni a jövőjüket a gyermekvállalás előtt: munkába állni, pénzt gyűjteni, utazni. Egyéb társadalmi szempontok is belépnek a képbe, hiszen manapság a párválasztási és elköteleződési folyamat is hosszabb időt vesz igénybe, mint hajdanán.

Azonban a helyzet nem csak a nőket érinti: sokan hajlamosak azt hinni, hogy csak a hölgyeknek kellene sietniük a gyermekvállalással, a férfi bármeddig ráér. A meddőségi központok statisztikái szerint azonban a meddőség problémája ugyanolyan arányban érinti a nőket és a férfiakat! Az alapvető ők pedig ugyanúgy a gyermekvállalás idejének kitolódása. A férfiak továbbá nehezebben viselik a stresszhelyzeteket, ami szintén jelentős tényező a meddőség kialakulásában. Az egészségtelen életmód pedig olyan szempont, amit nagyon nehéz vizsgálni a nemzőképesség nehézségeként, az összefüggés mégis bizonyított. Múlt héten írtunk arról, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan meddőséget okoz.

Sok tényező hozzájárul tehát ehhez a szomorú statisztikához, pedig az ismertetett 18%-os arány még nem is teljesen hiteles: csupán azon párok adataira épít, akik szakemberhez fordulnak a problémájukkal. Gyakori pedig, hogy a meddőség „rejtve marad”, ha az érintettek elfogadják a helyzetet, és nem fordulnak orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy a probléma akár tízből két embert is érinthet, ez igen magas arány, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Sajnos az érintetteknél alapvető pszichológiai reakció, hogy önmagukat hibáztatják, vagy szégyellik magukat. Pedig már a statisztika alapján is alátámasztható, hogy sajnos a probléma nem egyedi. Persze ez a tény önmagában nem vigasztalja azokat, akik szenvednek miatta.

Mit tehetünk tehát? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban a tényeket: a tudatos gyermekvállalás mellett a folyamat elhúzódásának lehetséges kockázatairól is tájékoztatni őket. Valamint a kezelésnél fontos lenne a holisztikus szemlélet bevezetése: a meddőségi központok nagyon fontos munkáján kívül az egészséges életmód, valamint a lelki tényezők és feldolgozási módszerek feltárása is. 

Fotó:
pixabay.com

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.