Meddőség: a biológia nem követi a változó társadalmi szokásokat
- Dátum: 2014.11.27., 14:56
- biológia, életmód, gyermeknemzés, gyermekvállalás, holisztikus szemlélet, meddőség, meddőségi központ, nemzőképesség, statisztika, stressz, stresszkezelés, társadalom
Aggasztóak a meddőségi statisztikák: körülbelül a nemzőképes korban lévő párok 18%-ának nem sikerül egy éven belül a gyermeknemzés. Ennek az okát leginkább a gyermekvállalási életkor kitolódására vezetik vissza. Mint láthatjuk, a biológia nemigen alkalmazkodik a megváltozott társadalmi szokásokhoz.
A nő 24 éves kora körül van nemzőképessége virágkorában. Ehhez képest manapság 10-15 évvel is kitolódik a gyermekvállalás ideje. 24 éves korban a fiatalok még kb. tanulmányaik végén tartanak. Szeretnék megalapozni a jövőjüket a gyermekvállalás előtt: munkába állni, pénzt gyűjteni, utazni. Egyéb társadalmi szempontok is belépnek a képbe, hiszen manapság a párválasztási és elköteleződési folyamat is hosszabb időt vesz igénybe, mint hajdanán.
Azonban a helyzet nem csak a nőket érinti: sokan hajlamosak azt hinni, hogy csak a hölgyeknek kellene sietniük a gyermekvállalással, a férfi bármeddig ráér. A meddőségi központok statisztikái szerint azonban a meddőség problémája ugyanolyan arányban érinti a nőket és a férfiakat! Az alapvető ők pedig ugyanúgy a gyermekvállalás idejének kitolódása. A férfiak továbbá nehezebben viselik a stresszhelyzeteket, ami szintén jelentős tényező a meddőség kialakulásában. Az egészségtelen életmód pedig olyan szempont, amit nagyon nehéz vizsgálni a nemzőképesség nehézségeként, az összefüggés mégis bizonyított. Múlt héten írtunk arról, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan meddőséget okoz.
Sok tényező hozzájárul tehát ehhez a szomorú statisztikához, pedig az ismertetett 18%-os arány még nem is teljesen hiteles: csupán azon párok adataira épít, akik szakemberhez fordulnak a problémájukkal. Gyakori pedig, hogy a meddőség „rejtve marad”, ha az érintettek elfogadják a helyzetet, és nem fordulnak orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy a probléma akár tízből két embert is érinthet, ez igen magas arány, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Sajnos az érintetteknél alapvető pszichológiai reakció, hogy önmagukat hibáztatják, vagy szégyellik magukat. Pedig már a statisztika alapján is alátámasztható, hogy sajnos a probléma nem egyedi. Persze ez a tény önmagában nem vigasztalja azokat, akik szenvednek miatta.
Mit tehetünk tehát? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban a tényeket: a tudatos gyermekvállalás mellett a folyamat elhúzódásának lehetséges kockázatairól is tájékoztatni őket. Valamint a kezelésnél fontos lenne a holisztikus szemlélet bevezetése: a meddőségi központok nagyon fontos munkáján kívül az egészséges életmód, valamint a lelki tényezők és feldolgozási módszerek feltárása is.
Fotó:
pixabay.com
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.