Menü

Sok dicséretnek sok az alja?

A modern szülő nem fukarkodik a dicséretekben, de sokszor e mögött túl sok az elvárás is. Az általános, sokszor hangoztatott dicséretek azonban nem feltétlenül vannak jó hatással a gyerekekre.

Tudatos, modern szülőként tudjuk, hogy az önbizalom milyen fontos ahhoz, hogy gyermekünk sikeres legyen, és jól teljesítsen. A szülői elfogadás olyan támogató környezetet jelent a gyermek számára, mely segíti az egészséges önbizalom kialakulását. De az elfogadás nem jelent egyben állandóan ismételgetett, általános dicséretek tömkelegét, melyet gyermekeinkre zúdítunk.

Pszichológiai kutatások szerint ugyanis a dicséret akár ellenkező hatást is kiválthat, még alulteljesítést is előidézhet a gyerekeknél. Pedig logikusnak tűnik az az abszolút jó indulatú szülői elgondolás, mely szerint a sok dicséret nem más, mint az önbizalomhiány ellenszere. Ez önmagában nem téves megállapítás, de nem mindegy, mikor, hogyan és hányszor dicsérjük gyermekeinket!

Azok a gyerekek például, akik állandóan azt hallják, hogy „ők milyen okosnak születtek”, hajlamosak kevesebb erőfeszítést gyakorolni a kihívások alkalmával, és nagyobb valószínűséggel kudarckerülőek lesznek. Ugyanis nem akarnak kockáztatni, szeretnék megőrizni magukról ezt a pozitív képet, így a kihívást jelentő helyzetekben nem a feladatra koncentrálnak, hanem a látszat megőrzése miatt éreznek nagyobb fokú stresszt.

A dicséretnek fontos szerepe van a gyereknevelésben, de éppen úgy árthatunk is vele, mint ahogy használunk. Érdemes konkrét dicséreteket megfogalmaznunk gyerekeink teljesítménye kapcsán. Olyan pozitív tulajdonságokra hívjuk fel figyelmüket, amelyek nem veleszületett képességekként vannak címkézve, hanem kontrollálhatóak, így stratégiaként alkalmazhatóak más helyzetekben is. Ezért lenne fontos például, hogy ne pusztán okosnak tituláljuk gyermekünket, hanem dicséret formájában értékeljük az igyekezetet, a kitartást és az erőfeszítést is. Hiteles, konkrét és mértéktartó dicséretekkel gyermekeink fejlődését szolgálhatjuk.

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?