Az agresszió kiélése nem segít
- Dátum: 2014.12.15., 15:38
- agresszió, düh, érzelemkifejezés, kontroll, stratégia, viselkedéskontroll
Vannak kifejezetten agresszív személyiségű emberek, de valójában mindenki viselkedésében időről időre megjelenik a düh, illetve az agresszió. A düh sokszor tehetetlenné tesz minket, mit kezdjünk vele?
Viselkedésünk mozgatórugói az érzelmek, melyek befolyásolják, hogyan értékeljük a minket érő információkat, illetve hatással vannak döntéseinkre is. Éppen ezért fontos, hogy kontrollálni tudjuk őket, például azért, hogy dühünket ne agresszív viselkedésben éljük ki. Már csak azért sem, mivel a pszichológiai kutatások szerint a kiélés egyáltalán nem szünteti meg az agressziót.
A szakemberek alapvetően kétféle megoldási módot, stratégiát ajánlanak, melyek segíthetnek az érzelmeink fölötti kontroll megtartásában. Egyik út lehet, ha például átértékeljük az adott problémás helyzetet, a másik pedig az úgynevezett viselkedéses stratégia, amikor elkezdünk valami egészen mással foglalkozni, elterelve ezzel figyelmünket a dühítő szituációról.
Ha nem is kifejezetten agresszív alkatúak vagyunk, akkor is fontos, hogy tudjuk kezelni indulatainkat, és kontrollálni érzelmeinket. A szélsőséges megoldások, mint az érzelmek elfojtása vagy túlzott szabadjára engedése nem hatékony, hiszen így semmilyen kontroll nem érvényesül. Ha tudatosítjuk érzelmeinket, illetve kihangosítjuk, hogy melyek azok a szituációk, amikor képtelenek vagyunk kontrollálni magunkat, akkor nagyobb rálátással és ezzel együtt nagyobb ráhatással is leszünk önmagunkra.
Egyébként, annak, aki közel érzi magát a meditáció világához, a következő - csak nagyon röviden vázolt - meditációs kép is segíthet rendezni a gondolatait és az érzelmeit. Képzeljük el a saját kertünket, amely egyelőre még igencsak elhanyagolt, tele van sértődöttséggel, irigységgel és haraggal, a gaz rendesen benőtte. Tudatosítsuk, vizsgáljuk meg negatív érzelmeinket, regisztráljuk őket. Vegyünk róluk tudomást, de ne oldódjunk fel bennünk, itt az ideje kertészkedni. Következő lépésként tegyük rendbe kertünket, a gazolás után, ültessük el a megbocsátás, a megértés, az öröm virágait. Többek között ez a nagyon egyszerű (egyénileg kreatívan kidolgozható) meditációs kép is segíthet rendezni érzelmeinket, és ilyen módon az érzelemkifejezés kontrolljának elsajátításához is közelebb kerülhetünk.
Fotó:
pixabay.com
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.