Menü

Az agresszió kiélése nem segít

Vannak kifejezetten agresszív személyiségű emberek, de valójában mindenki viselkedésében időről időre megjelenik a düh, illetve az agresszió. A düh sokszor tehetetlenné tesz minket, mit kezdjünk vele?

Viselkedésünk mozgatórugói az érzelmek, melyek befolyásolják, hogyan értékeljük a minket érő információkat, illetve hatással vannak döntéseinkre is. Éppen ezért fontos, hogy kontrollálni tudjuk őket, például azért, hogy dühünket ne agresszív viselkedésben éljük ki. Már csak azért sem, mivel a pszichológiai kutatások szerint a kiélés egyáltalán nem szünteti meg az agressziót.

A szakemberek alapvetően kétféle megoldási módot, stratégiát ajánlanak, melyek segíthetnek az érzelmeink fölötti kontroll megtartásában. Egyik út lehet, ha például átértékeljük az adott problémás helyzetet, a másik pedig az úgynevezett viselkedéses stratégia, amikor elkezdünk valami egészen mással foglalkozni, elterelve ezzel figyelmünket a dühítő szituációról.

Ha nem is kifejezetten agresszív alkatúak vagyunk, akkor is fontos, hogy tudjuk kezelni indulatainkat, és kontrollálni érzelmeinket. A szélsőséges megoldások, mint az érzelmek elfojtása vagy túlzott szabadjára engedése nem hatékony, hiszen így semmilyen kontroll nem érvényesül. Ha tudatosítjuk érzelmeinket, illetve kihangosítjuk, hogy melyek azok a szituációk, amikor képtelenek vagyunk kontrollálni magunkat, akkor nagyobb rálátással és ezzel együtt nagyobb ráhatással is leszünk önmagunkra.

Egyébként, annak, aki közel érzi magát a meditáció világához, a következő - csak nagyon röviden vázolt - meditációs kép is segíthet rendezni a gondolatait és az érzelmeit. Képzeljük el a saját kertünket, amely egyelőre még igencsak elhanyagolt, tele van sértődöttséggel, irigységgel és haraggal, a gaz rendesen benőtte. Tudatosítsuk, vizsgáljuk meg negatív érzelmeinket, regisztráljuk őket. Vegyünk róluk tudomást, de ne oldódjunk fel bennünk, itt az ideje kertészkedni. Következő lépésként tegyük rendbe kertünket, a gazolás után, ültessük el a megbocsátás, a megértés, az öröm virágait. Többek között ez a nagyon egyszerű (egyénileg kreatívan kidolgozható) meditációs kép is segíthet rendezni érzelmeinket, és ilyen módon az érzelemkifejezés kontrolljának elsajátításához is közelebb kerülhetünk.

Fotó:
pixabay.com

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.