Menü

Gyermeki hazugságok

A legújabb kutatások szerint a gyerekek már egészen kicsi kortól kezdve különbséget tudnak tenni igazság és hazugság között, és jóval többet hazudnak, mint azt a szülők gondolnák.

Persze azért a gyermeki hazugságok sajátos vonásokat mutatnak, ezek megértése a nevelés szempontjából is fontos lehet.

Egyik alapvető szülői tévedés a hazugsággal kapcsolatban, hogy a gyerekek kicsi korukban még nem tudják felfogni, mit jelent hazudni. A szakemberek szerint azonban, ahogy a gyerekek meg tudják különböztetni az igazságot a hazugságtól, attól kezdve ők maguk is hazudnak, értelmi fejlődésük előrehaladtával pedig egyre gyakrabban és jobban hazudnak. A legújabb vizsgálatok szerint pedig, sok gyerek már 4 éves korában különbséget tud tenni igazság és hazugság között, sőt kezdetben úgy gondolják, hogy minden, ami kicsit is eltér az igazságtól függetlenül a szándéktól az rossz. Tehát például ha a szülők „nagyot” mondanak, szépítenek bizonyos dolgokon mások előtt, akkor azt bizony a gyerekek hazugságnak értékelik. A szülők természetesen nehezen fogadják el, hogy az ő gyerekük is hazudik, ugyanakkor bizonyos helyzetekben mégis elvárják, hogy szépítsenek a az igazságon. Ezek, olyan helyzetek, amikor gyakorlatilag udvariasságból nem mondjuk ki, amit valójában gondolunk, de a gyerekek számára ez éppen olyan hazugság, mint a többi. Tehát a gyerekek gyakorlatilag a szülőktől, felnőttektől tanulnak meg hazudni.

Eleinte persze főképp azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék bizonyos tetteik következtében kijáró büntetést. Később már jóval összetettebb okokból hazudnak, kompenzálnak vele, vagy általa szeretnének előrébb jutni, vagy bizonyos társas helyzetekben megfelelni.

De mit tehet egy szülő annak érdekében, hogy gyerekét igazmondásra nevelje?

Hát először is a példamutatást kell kiemelni, legyünk tudatosabbak, és nézzük saját tetteinket gyermekeink szempontjából is. Ha igazmondásra neveljük őket, de mi magunk füllentünk, nagyot mondunk, vagy gyakran szépítünk az igazságon, ez igen csak ellentmondásosnak fog tűnni a gyerekek szemében.

A kutatások egyébként arra is felhívják a figyelmet, hogy önmagában a hazugság büntetése sem feltétlenül megoldás. Főleg kis korban nem, mivel ilyenkor pont azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék a büntetést, illetve nagyon fontos számukra, hogy örömet okozzanak a szüleiknek. Tehát érdemes megfordítani a dolgot, nem a hazugság-büntetés párhuzamot kell feltétlenül erősíteni hanem az igazmondás értékét is hangsúlyozni kell. Vagyis szülőként fontos lenne kifejeznünk, hogy gyermekünk őszintesége, igazmondása megörvendeztet minket.

Fotó:
pixabay.com

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.