Gyermeki hazugságok
A legújabb kutatások szerint a gyerekek már egészen kicsi kortól kezdve különbséget tudnak tenni igazság és hazugság között, és jóval többet hazudnak, mint azt a szülők gondolnák.
Persze azért a gyermeki hazugságok sajátos vonásokat mutatnak, ezek megértése a nevelés szempontjából is fontos lehet.
Egyik alapvető szülői tévedés a hazugsággal kapcsolatban, hogy a gyerekek kicsi korukban még nem tudják felfogni, mit jelent hazudni. A szakemberek szerint azonban, ahogy a gyerekek meg tudják különböztetni az igazságot a hazugságtól, attól kezdve ők maguk is hazudnak, értelmi fejlődésük előrehaladtával pedig egyre gyakrabban és jobban hazudnak. A legújabb vizsgálatok szerint pedig, sok gyerek már 4 éves korában különbséget tud tenni igazság és hazugság között, sőt kezdetben úgy gondolják, hogy minden, ami kicsit is eltér az igazságtól függetlenül a szándéktól az rossz. Tehát például ha a szülők „nagyot” mondanak, szépítenek bizonyos dolgokon mások előtt, akkor azt bizony a gyerekek hazugságnak értékelik. A szülők természetesen nehezen fogadják el, hogy az ő gyerekük is hazudik, ugyanakkor bizonyos helyzetekben mégis elvárják, hogy szépítsenek a az igazságon. Ezek, olyan helyzetek, amikor gyakorlatilag udvariasságból nem mondjuk ki, amit valójában gondolunk, de a gyerekek számára ez éppen olyan hazugság, mint a többi. Tehát a gyerekek gyakorlatilag a szülőktől, felnőttektől tanulnak meg hazudni.
Eleinte persze főképp azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék bizonyos tetteik következtében kijáró büntetést. Később már jóval összetettebb okokból hazudnak, kompenzálnak vele, vagy általa szeretnének előrébb jutni, vagy bizonyos társas helyzetekben megfelelni.
De mit tehet egy szülő annak érdekében, hogy gyerekét igazmondásra nevelje?
Hát először is a példamutatást kell kiemelni, legyünk tudatosabbak, és nézzük saját tetteinket gyermekeink szempontjából is. Ha igazmondásra neveljük őket, de mi magunk füllentünk, nagyot mondunk, vagy gyakran szépítünk az igazságon, ez igen csak ellentmondásosnak fog tűnni a gyerekek szemében.
A kutatások egyébként arra is felhívják a figyelmet, hogy önmagában a hazugság büntetése sem feltétlenül megoldás. Főleg kis korban nem, mivel ilyenkor pont azért hazudnak a gyerekek, hogy elkerüljék a büntetést, illetve nagyon fontos számukra, hogy örömet okozzanak a szüleiknek. Tehát érdemes megfordítani a dolgot, nem a hazugság-büntetés párhuzamot kell feltétlenül erősíteni hanem az igazmondás értékét is hangsúlyozni kell. Vagyis szülőként fontos lenne kifejeznünk, hogy gyermekünk őszintesége, igazmondása megörvendeztet minket.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.