Menü

Szülő leszek, retteghetek?

Egyre inkább változik a fiatalok szülői szereppel kapcsolatos szemlélete. A kisgyerekes időszak gyakorlatilag szolgálatot és lemondást követel a szülőktől, ezt a mai kor emberei nehezebben élik meg, mint elődeink. Vajon mi lehet ennek az oka, mi változott? Elkényelmesedtünk, vagy más társadalmi hatások érnek bennünket?

Ismerősek Önnek az alábbi mondatok? Ezt hallja, vagy ezt gondolja, amikor a szülői szerepről van szó?

  • „Majd megtudod, ha gyereked lesz, hogy milyen az, amikor nincs egy szemernyi időd sem!”
  • „Igen, valaha én is szerettem olvasni, még mielőtt megszülettek a kicsik. Ma már nincs időm ilyen luxustevékenységekre!”
  • „A gyerekkel együtt új időszámítás kezdődik, azaz hirtelen máshogy kezded számolni az időt. Azelőtt panaszkodtál, ha nem alhatsz 8 órát, most már 4 óra folyamatos alvás is a lottónyereményhez konvergál”
  • „Korábban rendszeresen eljártunk szórakozni, de mostanra bedarált minket a gyerekek körüli örök körforgás. Házimunka, a kicsik igényeinek kielégítése… Mi beleolvadtunk ebbe, és lassan azt sem tudjuk, nekünk magunknak mire lenne szükségünk”

Látszik ezekből a mondatokból (melyek valószínűleg mindannyiunknak ismerősek, legalább onnan, hogy olvashattunk hasonló utalásokat a médiában), hogy mintha nem lenne felhőtlen a szülők öröme. Természetesen nehéz cáfolni, hogy komoly változásokkal jár a szülővé válás. Vélhetően azért viseli meg jobban a szerepváltás a mai fiatalokat az elődeinknél, mert később válnak szülővé. Manapság már fiatalnak számít, ha valaki 25 évesen lesz anyuka, vagy apuka, hajdanán ez már késlekedést jelentett. Elődeink idején legtöbben olyan hamar vállaltak gyermeket, hogy nem volt összehasonlítási lehetőségük, hogy milyen volt a még „gondtalan és felelősségmentes” korszak. Életmódjuk is más volt, feladataik embert próbálóbbak voltak (vegyük csak a háztartási gépek hiányát), így nem volt olyan éles váltás a gyermekekkel járó tevékenységek sorozata.

Az azonban biztos, hogy nem tesz jót a szülői szerepvállalásnak a média nehézségeket szajkózó információhalmaza. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a demográfiai adatok szomorú képet mutatnak… Bár minden cikk, és minden nyilatkozó szülő hozzáteszi, hogy a gyerekek mosolya megér minden fáradtságot, és ez egy mással össze nem hasonlítható szeretet – a fenti mondatok sora mellett valahogy eltörpülni látszanak ezek a lényeges információk és érzelmi kifejezések. Természetesen szó sincs arról, hogy ne kellene beszélni a kisgyermekekkel járó felelősségről, a kisgyerekes életkor nehézségeiről. Viszont a hangsúly eltolódni látszik. A szemlélet másik oka az lehet, hogy a mai modern szülők sokkal tudatosabbak a gyereknevelést tekintve: nevelési elveket, pszichológiai hatásokat olvasnak, próbálnak a szakirodalom segítségével minél jobb anyává és apává válni, kiaknázni a gyermekeik rejtett tehetségeit már egészen kicsi kortól, kiválasztani a számára tökéletes bölcsődét, iskolát és óvodát, stb-stb. A korábbi ösztönös neveléshez képest ez láthatóan több energiát emészt fel.

Felmérések szerint a kényelmi szolgáltatások és eszközök nem olyan módon változtatták meg az embert, hogy több erőforrás maradt a számukra és áll a rendelkezésükre, hanem hogy elkényelmesedtek, terhelhetőségük csökkent. Mindez természetesen a szülői szerepvállalásukra is hatással van, hiszen kár lenne tagadni, hogy családon belül ez a legfőbb olyan időszak, ami szolgálatkészséget és önzetlenséget igényel.

Mindazonáltal jó lenne, ha valamiféle egészséges szemlélet és egyensúly alakulna ki, és az emberek, a társadalom, a média oldaláról, és a szülői szerep nem töltené el rettegéssel a leendő szülőt, és nem helyezne szinte tudatosan nagyobb lelki terhet az édesanyákra és édesapákra. 

Fotó:
pixabay.com

Mennyit hízhatok terhesség alatt?

Dunát lehetne rekeszteni a témával, hiszen bármennyi írás és tanács született a terhességi hízásról, sok várandós nő állandó gondolata, hogy vajon mennyi az annyi. Természetesen nincs rá szabály, mert nem egyforma súllyal kezdjük a babavárást, azonban van némi támpont, hogy tudjunk kalkulálni.

A magzati diagnosztika fejlődése – a katonai eszközöktől egy egyszerű vérvételig

A magzati diagnosztika az utóbbi néhány évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Míg hatvan évvel ezelőtt az is nagy eredménynek számított, hogy meg tudták állapítani a magzat anyaméhen belüli elhelyezkedését és kiszűrték az esetleges súlyos rendellenességeket, ma már az anyai vérből genetikai vizsgálatot végeznek, és akár az első trimeszter közepén megtudhatjuk, hogy a baba kisfiú vagy kislány.

Igen, a harmadik is fiú…

Azt hiszem a terhesség várandósság (írjuk ezt a szebb szót) mindenképpen egy csodálatos másállapot, s ha szerény számításaim szerint kifelejtem a vele járó néhány kellemetlenséget, tényleg egy áldott időszak. Mert igen, az! A kellemetlenségek alatt pedig nemcsak hormonális, testi és hangulati változásokat értek, hanem néhány embert is.

Koleszterin gyermekkorban

Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál.

Mostantól okos SMS figyelmeztet

Egy éves kor alatt kapják a legtöbb oltást a gyermekek, a friss szülők pedig gyakran tanácstalanok, mikor, melyik esedékes éppen, és mit kell róluk tudni. A probléma megoldására jött létre a VaccInTime oldal, egy okos SMS rendszer, mely tíz nappal előre emlékezteti a szülőket gyermekük soron következő védőoltásaira, és segít eligazodni az oltásokkal kapcsolatos tudnivalókban. A szolgáltatás ingyenes és egy szülő több gyermekének oltásait is fejben tartja a szülők helyett.