Pszichoszklerózis: a rugalmatlan gondolkodás lehet sikertelenségünk oka
- Dátum: 2015.01.19., 16:02
- állandóság, bátorság, biztonság, élethosszig tartó tanulás, fejlődés, gondolkodásmód, homeosztázis, kalandvágy, kiegyensúlyozottság, kockázat, kockázatvállalás, kreativitás, merészség, merev gondolkodás, pszichoszklerózis, rugalmasság, rugalmatlanság, siker, viselkedés
A pszichoszklerózis a gondolkodás és a viselkedés bemerevedését jelenti, amikor valaki képtelen a fejlődésre, a változásokat pedig nehezen, vagy egyáltalán nem viseli el. Ez pedig gátolja az embert a sikerben. Mivel általános tulajdonságunk a biztonságra való törekvés, főleg az életkor előre haladtával, ezért elkerülése érdekében tudatosan lépéseket kell tennünk.
Az autista emberekre jellemző, hogy nehezen viselik a változásokat. Ugyanazon útvonalon szeretnének hazamenni mindennap, a hétköznapi cselekvéssorok meghatározott rendben kövessék egymást, tehát az élet kiszámítható legyen a számukra. Azonban másokban is megvan az erre való hajlandóság, ennek a magyarázata pedig egyszerű: amit ismerünk, attól nem kell tartanunk. A biztonságos ösvényeknek más ismerjük a veszélyeit is. Ennek magyarázata a homeosztázis, azaz az állandóság utáni vágy. Azaz akkor érezzük magunkat kiegyensúlyozottnak, ha az élet nem ismeretlen egyenletekkel, eseményekkel és emberekkel van tele a számunkra. Ez a típusú gondolkodás pedig az élet beragadásának kockázatát rejti.
A sikeres emberek egyik fontos titka, hogy magas a merészségi-kockázatvállalási intelligenciájuk, azaz mernek kockáztatni, és szeretik a kalandokat, bátrak és szembe mernek nézni a kihívásokkal. Mivel a biztonságkereső embernek minderről a kockázat, az ismeretlen, a bizonytalanság jut eszébe, így képtelenek túlhaladni önmagukat. A pszichoszklerózis pedig a fejlődés egyik legnagyobb gátja, hiszen ebben az állapotban az ember az egyformaságra törekszik, és sosem megy más úton, ahol új emberekkel, lehetőségekkel találkozna, vagy ahol újravizsgálhatná az addigi nézőpontjait.
Mit tehetünk, hogy megtartsuk a rugalmasságunkat? Például:
- Szocializálódjunk! Minél több és többféle emberrel találkozunk és beszélgetünk, annál szélesebb lehet a nézőpontunk.
- Utazzunk sokat. Ennek révén megismerhetünk másfajta kultúrákat, helyeket, ami szintén használ a gondolkodásunk fejlesztésén.
- Lépjünk ki a komfortzónánkból, például aludjunk sátorban a csillagos ég alatt, hálókocsis vonaton, vagy óriási bőrönd helyett csak egy hátizsákot vigyünk magunkkal, ha üdülni készülünk.
- Keressünk kreatív tevékenységeket, mint például a zeneszerzés, festés, kézműveskedés, rajzolás. Nem csak a gyerekek szórakozása lehet a filctollkészlet!
- Ha már a gyerekeknél tartunk, tanuljunk sokat a kicsiktől és a fiataloktól. Figyeljük meg, hogy hogyan élnek, milyen eszközöket, szavakat használnak, és néha alkalmazkodjunk hozzájuk. Ne mindig tőlük várjuk el, hogy belesimuljanak az életünkbe. Néha mi is ugrálhatunk szénabálákon tinédzserként, nem? Tartsunk a családban bizonyos időszakonként „gyerekfőnökséget”, amikor nem a felnőttek, hanem a gyerekek koordinálnak. Lehet, hogy aznap pizzarendelés lesz, és egész napos játék, de akkor is érdekes megfigyelni, hogy ők miként menedzselik az életet, és könnyen lehet, hogy tanulhatunk tőlük…
- Egy mágnes-, vagy krétatáblára írjuk fel a napi történéseket egy-egy szóval, és törekedjünk arra, hogy minden nap valami új dolog kerüljön fel a táblára.
- Próbáljunk ki újfajta sportokat, ételeket, amit korábban eszünkbe sem jutott volna
- Olvassunk sokat, ez ugyanis fejleszti a képzelőerőt, és folyamatosan tanulhatunk belőle.
- A folyamatos tanulás szintén segít abban, hogy mindig fejlődjünk, és ne merevedjünk bele bizonyos helyzetekbe, nem véletlen, hogy a nyugati országok az élethosszig tartó tanulást hangsúlyozzák.
- Ne fogjuk rá semmire a rugalmatlanságunkat, például az időhiányra, vagy az életkorunkra, vagy a pozíciónkra. Az internet egyik legnépszerűbb videója volt, amelyen a középkorú pap reverendában gördeszkázott. Miért is ne? Valószínűleg több gyereket tudott ilyen módon megszólítani, mint a Bibliaórákon. Nem véletlen, hogy ezt a fajta nézőpontot marketing stratégiaként is alkalmazzák: bárkinek jobban az emlékezetében marad egy okostelefont használó 90 éves bácsi, mintha ugyanazt egy fiatal lány használná, hiszen az teljesen hétköznapi.
A lényeg tehát, hogy tegyünk a pszichoszklerózis elkerülése érdekében, és ne hagyjuk, hogy éppen a hétköznapi dolgaink gátolják a sikereinket!
Fotó:
pixabay.com
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.