Menü

Nem tesz jót a túl meleg

A téli fűtési szezon olyan veszélyeket rejt szervezetünk számára, amelyekre nem is gondolnánk. A lényeg, óvatosan tekergessük a radiátort, ha nem muszáj, ne csináljunk „szaunát”.

Az ember nincs „beállítva” arra a száraz melegre, amely sok lakást és házat jellemez a téli időszakban. Megszoktuk, hogy hideg időben a legfontosabb a benti meleg, ami igaz, de emellett más dolgokra is oda kell figyelni. Szervezetünket károsan érintheti az, ha indokolatlanul melegre állítjuk a fűtést. És nem kell 30 Celsius fokokra gondolni, ebből a szempontból a 23-24 Celsius fok is soknak számít.

A túl nagy hőmérséklet különbség nem tesz jót, a benti „hőség” a kinti hideg után túlságosan leterhelheti a szervezetet. Feleslegesen, mert amúgy nincs is szükségünk rá. A száraz, párátlan meleg a bőrnek is káros, arcunk ráncosodhat, ajkaink cserepesedhetnek. A szemet szintén megviselheti ez az állapot, főleg azoknál, akik egyébként is hajlamosak a szemszárazságra, szemégésre.

Figyelembe vehetjük azt, hogy az alváshoz nincs szükség olyan magas hőmérsékletre, mint a napközbeni élethez, nyugodtan alacsonyabb fokozatra állíthatjuk a fűtést. A rendszeres szellőztetés szintén nagyon fontos.

Ha azt gondoljuk, hogy 20-21 Celsius fokban nem bírnánk ki, fáznánk, nyugodtan tegyünk egy próbát, ha kitartóak vagyunk, rá fogunk jönni, hogy csak megszokás kérdése az egész.

Fotó:
pixabay.com

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.