Nem tesz jót a túl meleg
- Dátum: 2015.01.25., 19:16
- Celsius fok, fűtés, hideg, hőmérséklet, hőség, meleg, páratartalom, tél
A téli fűtési szezon olyan veszélyeket rejt szervezetünk számára, amelyekre nem is gondolnánk. A lényeg, óvatosan tekergessük a radiátort, ha nem muszáj, ne csináljunk „szaunát”.
Az ember nincs „beállítva” arra a száraz melegre, amely sok lakást és házat jellemez a téli időszakban. Megszoktuk, hogy hideg időben a legfontosabb a benti meleg, ami igaz, de emellett más dolgokra is oda kell figyelni. Szervezetünket károsan érintheti az, ha indokolatlanul melegre állítjuk a fűtést. És nem kell 30 Celsius fokokra gondolni, ebből a szempontból a 23-24 Celsius fok is soknak számít.
A túl nagy hőmérséklet különbség nem tesz jót, a benti „hőség” a kinti hideg után túlságosan leterhelheti a szervezetet. Feleslegesen, mert amúgy nincs is szükségünk rá. A száraz, párátlan meleg a bőrnek is káros, arcunk ráncosodhat, ajkaink cserepesedhetnek. A szemet szintén megviselheti ez az állapot, főleg azoknál, akik egyébként is hajlamosak a szemszárazságra, szemégésre.
Figyelembe vehetjük azt, hogy az alváshoz nincs szükség olyan magas hőmérsékletre, mint a napközbeni élethez, nyugodtan alacsonyabb fokozatra állíthatjuk a fűtést. A rendszeres szellőztetés szintén nagyon fontos.
Ha azt gondoljuk, hogy 20-21 Celsius fokban nem bírnánk ki, fáznánk, nyugodtan tegyünk egy próbát, ha kitartóak vagyunk, rá fogunk jönni, hogy csak megszokás kérdése az egész.
Fotó:
pixabay.com
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.