Egyen mákot az erős csontokért!
- Dátum: 2015.02.16., 13:11
- csonterősítő, csontritkulás, csontszövet, fehér mák, folsav, foszfor, hidegen sajtolt olaj, kalcium, kék mák, kismamák, mák, mákolaj, sárga mák, várandósság
A mák az egyik legjobb csonterősítő! Érdekes módon erre a titokra egy szlovák temető feltárásakor ébredtek rá: az itt rég eltemetett emberek csontváza tökéletesen és megdöbbentően ép volt. A vizsgálatok kiderítették, hogy mindez a magas mákfogyasztásnak volt köszönhető - a mák a csallóközi terület egyik fő bevételi forrásának számított.
Bár sokan a tejtermékekre esküsznek csonterősítőként, és a csontritkulás megelőzése érdekében ennek fogyasztását javasolják leggyakrabban, a vizsgálatok szerint a rendszeres mák, vagy mákolaj fogyasztásával ennél sokkal kiválóbb hatást lehet elérni. A titok nem bonyolult, a mák ugyanis nagyon sok kalciumot, vasat, valamint folsavat tartalmaz. Így fogyasztása kismamáknak is kifejezetten ajánlott! Remélhetőleg már eltűnőben van az a nézet, hogy a mákfogyasztás kábító hatású – aki otthon evett mákos bejglit, tésztát, az tudja, hogy ez nem igaz (a kábító hatás eléréséhez nem a mákszemeket alkalmazzák). Ma már egyre több mákos recepttel találkozhatunk, így nem kényszerülünk csak a klasszikus mákos ételek fogyasztására.
Ráadásul megismerkedhetünk a mák több fajtájával (létezik kék, fehér és sárga mák is!), valamint kapható a mákolaj, ami koncentráltan tartalmazza a mák csonterősítő hatású részeit. Ugyanis a benne található anyagok megállítják a csontszövet leépülését, majd elkezdik azt újraépíteni. A pozitív hatás 6-16 hónap elteltével érzékelhető egyéntől és állapottól függően. A mákolaj bár nem olcsó (kb. 5000 Ft-ba kerülhet egy liter), pozitív hatása miatt megéri az árát. Felhasználható péksüteményekhez, salátákhoz, desszertekhez, palacsintához, fagylaltokhoz. Önmagában is finom, és a pozitív hatás eléréséhez már napi 1-2 kiskanálnyi mákolaj fogyasztása elegendő.

A mák eredetileg Indiából származik, de kis hazánkban népi eledelnek számít. A klasszikus fajtáján kívül a fehér mákot kedvelik leginkább, amelynek világos színe, kissé dióra emlékeztető íze sokak számára vonzó.
Fotó:
pixabay.com
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?