Szégyelli a betegséget a magyar
- Dátum: 2015.03.03., 08:09
Lassan itt a tavasz, a legtöbben azonban még mindig nem tudunk a jó időre koncentrálni, hiszen a nátha- és influenzaszezon még nem ért véget. A betegség kellemetlen tüneteivel lépten nyomon találkozunk, egy nemrégiben készült globális kutatásból pedig kiderült, nemcsak zavarónak találjuk, de egyenesen szégyelljük azokat. Sőt, ha megfázunk, más nemzetekkel ellentétben, mi igazán szenvedünk.
Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor az első találkozón folyton tüsszentéssel szakítjuk félbe partnerünket, vagy egy prezentációt a mi köhögésünk miatt kénytelenek szüneteltetni. A tünetek megjelenésekor a legtöbben kifejezetten zavarba jövünk, és ezt nonverbális jelekkel is kifejezzük: elfordulunk, lehajtjuk a fejünket és igyekszünk lehetőségeinkhez mérten kikerülni a többiek látóteréből.
A Wick Pharma GmbH 12 ország közreműködésével készített kutatásból is ez látszik: a magyar megkérdezettek 80%-a nyilatkozta, hogy szégyelli megfázással járó tüneteit. Ez az adat a többi országgal összehasonlítva esetünkben a legmagasabb, minket követnek a franciák 42,3%-kal, a németeknél pedig csupán 2,9% ez a szám.
Egy ilyen megbetegedés esetén mi magyarok hajlamosak vagyunk teljesen elhagyni magunkat, sőt sokszor úgy érezzük, ez nem csak egy egyszerű megfázás, sokkal rosszabb annál. Erre a tényre a felmérés is rávilágít: európai viszonylatban mi érezzük magunkat a legmagányosabbnak, sőt a hazai válaszadók 69,3%-a levertnek, boldogtalannak és fáradtnak látja magát, amikor náthával vagy influenzával küzd. Velünk ellentétben a többi ország megkérdezettjei jellemzően könnyedebben élik meg az ilyen megbetegedéseket, és azt vallják ilyenkor sincs nagy baj, maximum néhány napot otthon kell tölteniük.
Forrás, grafikon:
redlemon
Fotó:
pixabay.com
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.