Hogyan választunk kedvenc sportolót? – Az azonosulás pszichológiája
- Dátum: 2025.09.25., 06:34
- Szabó Máté
- képek: pexels
- azonosulás, győzelem, kötődés, példakép, psziché, sport
Akár a stadionban, akár a televízió előtt ülve szorítunk egy csapatnak vagy játékosnak, gyakran felmerül a kérdés: miért pont ő lett a favoritunk? Miért Messi és nem Cristiano Ronaldo, vagy miért Hamilton, nem pedig Verstappen? Egy kedvenc versenyző kiválasztása sokkal több, mint puszta teljesítmény vagy győzelmek száma. Mélyebb, személyiségünket és értékrendünket tükröző döntésről van szó.
Sokszor már gyerekként kialakul, hogy ki lesz az a híresség akit magasztalunk. Egy látványos gól, egy drámai verseny vagy akár egy emlékezetes interjú is elég lehet, hogy egy sportolóhoz kötődjünk. Gyermeki szemmel sokszor a színek, a szimbólumok – a mez, a zászló és a gesztusok – számítanak leginkább. Ugyanakkor a világ folyamatosan változik, így felnőttként is könnyen rajongóvá válhatunk, ha megismerünk egy sztárt, aki küzd valamilyen jelentős célért. Például az utolsó pillanatokig feszített 2021-es Formula–1 szezonban sok felnőtt volt úgy, hogy a Hamilton-Verstappen csata idején oldalt kellett választania. A forrófejűbb nézőknek egyértelműen utóbbi lett a választottja, míg akik a brit sokszor extravagáns megjelenését és a médiában mutatott különc karakterét szerették, számukra ő lett a favorit.
Kedvencet választani valójában önazonossági folyamat is. Olyan játékosokat tisztelünk, akikben meglátjuk saját értékeinket, vagy éppen azokat a tulajdonságokat, amelyekre vágyunk. A szívós, küzdő típus inspirálhatja azokat, akik maguk is keményen dolgoznak a mindennapokban. A higgadt és az elegáns mentalitás inkább azoknak lesz vonzó, akik a nyugalmat és az önfegyelmet keresik. A lázadó karakterek pedig azok szívét nyerik el, akik nem félnek a szabályok feszegetésétől, erre egy nagyon jó példa a Formula–1 világából Max Verstappen.
A magyarságtudat szerepe
Egy kedvelt sportoló kiválasztásában gyakran meghatározó szerepe van a nemzetiségnek. Magyar szemmel például azonosulunk Szoboszlai Dominikkal, Késely Ajnával, Mikler Rolanddal vagy Hosszú Katinkával, mert ők nemcsak kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, hanem a saját országunkból érkeznek. A nyelv miatt a médián keresztül sokkal személyesebbnek, ezáltal „közelebbinek” érezzük őket. Ez a fajta nemzeti identitás nemcsak az adott személyről szól, hanem rólunk is, hiszen a sikereik Magyarország érdemei is, és ez a közösségi élmény mélyíti a kötődést. Holott egy felnőtt rajongó tisztában van vele, hogy a hazai nagy nevek általában nem a nemzetközi mezőny legjobbjai, persze sokan játszanak ismert és magas szinten, de őket valójában csak a magyar anyanyelvű emberek ismerik igazán.
A közösségi hálókon mutatott imázs
A digitális világban már nem csak a pályán mutatott teljesítmény számít. Az, hogy egy sportoló mit oszt meg magáról és hogyan kommunikál a követőivel fontos szerepet játszik az imázsában. A közvetlenebb és az emberközelibb stílus sokszor több szimpatizánst hoz, mint a puszta eredmények. Az online térben látva a hírességeket, azt érezzük, hogy a csillogás mögött ott van az ember, a hibáival, a gyengeségeivel és azzal a belső tűzzel, ami hajtja előre. Amikor egy versenyző őszintén beszél a küzdelmeiről, a kudarcairól vagy a győzelmei mögött rejlő áldozatokról, azzal hidat épít a szurkoló és önmaga között.
Gyerekként kedvenc, felnőttként példakép
A sportoló, akit követünk, egyfajta példaképet jelent számunkra. Amikor szurkolunk, azzal valójában arról is árulkodunk, hogy milyen értékeket tartunk fontosnak, kit tekintünk példaképnek és kiben látjuk meg önmagunk lehetséges tükörképét. Nem véletlen, hogy sok rajongó saját örömeként vagy csalódásaként éli meg a példaképe sikereit és kudarcait. Emellett ha gyerekként szerettünk egy hírességet vagy csapatot az nem jelenti azt, hogy ne fedezhetnénk fel új kedvenceket. Szerintem a labdarúgást nézve a 2000 körül született magyar fiatalok túlnyomó többsége volt DVSC-szurkoló kiskorában, mert akkoriban ők voltak a sztárok, és szinte minden tizenéves, aki hétvégente nézte a bajnoki fordulókat, őket szerette.
Azonban ahogy a személyiségünk változik és érünk, úgy a preferenciáink is módosulhatnak. Egy felnőtt ember már nem csak a teljesítményt értékeli, hanem a versenyző értékrendjét és a társadalmi szerepvállalását is. Másrészt szembe kell nézni a realitással, hogy például szurkolhatunk egy gyengébb focicsapatért, azonban nemzetközi szinten leginkább a Ferencvárosi TC képviseli Magyarországot. Emiatt szeretjük a saját kisebb csapatunkat, de a népszerű kupasorozatokban a Fradiért is úgy szorítunk, mintha kapcsolódnánk hozzájuk, holott a hazai bajnokságot nézve nem bálványozzuk őket.
Egy szeretett sportoló kiválasztása nem egyszeri döntés, hanem egy folyamatosan változó viszony. Előfordulhat gyerekkori rajongásból induló életre szóló kötődés, de lehet felnőttkori felfedezés is. Ami közös, hogy egy kedvenc híresség mindig a saját személyiségünket, a vágyainkat és az értékeinket tükrözi vissza.
Túl sok inger egy nap alatt – a modern élet láthatatlan terhe

A túl sok inger hatására az idegrendszerünk folyamatos készenléti állapotban van. Evolúciósan hasznos volt, hogy minden apró neszre, fényvillanásra vagy mozgásra reagáljunk – így maradtunk életben. A mai világban azonban nem életveszélyt jelez egy villogó értesítés vagy egy harsány reklám, mégis ugyanazt a stresszválaszt indítja be a szervezetünkben. Ennek következménye lehet a feszültség, a szorongás, a koncentráció romlása, sőt alvászavarok és kiégés is.
A testvéri bántalmazás láthatatlan sebei

Egyre többet beszélünk a bullying témaköréről, mégis maradtak olyan területek, amelyekről alig esik szó. Ilyen a testvérek közötti sértegetés is. Gyakran hajlamosak vagyunk kisebbíteni annak súlyát, ha a sérelmek nem felnőttől, hanem egy másik gyerektől érkeznek. Holott ezek is mély, akár életre szóló sebeket hagyhatnak.
Őszi fáradtság: miért érezzük magunkat kimerültnek a nyár után?

Az ősz beköszöntével sokan tapasztalják, hogy a nyári lendület és energia mintha egyik napról a másikra eltűnne. A hosszabb éjszakák, a rövidebb nappalok, a hűvösebb idő és a sűrűbb mindennapi teendők miatt gyakran érezzük magunkat kimerültnek, levertnek, sőt néha kedvetlennek is. Ezt a jelenséget nevezzük őszi fáradtságnak.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.