Hogyan választunk kedvenc sportolót? – Az azonosulás pszichológiája
- Dátum: 2025.09.25., 06:34
- Szabó Máté
- képek: pexels
- azonosulás, győzelem, kötődés, példakép, psziché, sport
Akár a stadionban, akár a televízió előtt ülve szorítunk egy csapatnak vagy játékosnak, gyakran felmerül a kérdés: miért pont ő lett a favoritunk? Miért Messi és nem Cristiano Ronaldo, vagy miért Hamilton, nem pedig Verstappen? Egy kedvenc versenyző kiválasztása sokkal több, mint puszta teljesítmény vagy győzelmek száma. Mélyebb, személyiségünket és értékrendünket tükröző döntésről van szó.

Sokszor már gyerekként kialakul, hogy ki lesz az a híresség akit magasztalunk. Egy látványos gól, egy drámai verseny vagy akár egy emlékezetes interjú is elég lehet, hogy egy sportolóhoz kötődjünk. Gyermeki szemmel sokszor a színek, a szimbólumok – a mez, a zászló és a gesztusok – számítanak leginkább. Ugyanakkor a világ folyamatosan változik, így felnőttként is könnyen rajongóvá válhatunk, ha megismerünk egy sztárt, aki küzd valamilyen jelentős célért. Például az utolsó pillanatokig feszített 2021-es Formula–1 szezonban sok felnőtt volt úgy, hogy a Hamilton-Verstappen csata idején oldalt kellett választania. A forrófejűbb nézőknek egyértelműen utóbbi lett a választottja, míg akik a brit sokszor extravagáns megjelenését és a médiában mutatott különc karakterét szerették, számukra ő lett a favorit.
Kedvencet választani valójában önazonossági folyamat is. Olyan játékosokat tisztelünk, akikben meglátjuk saját értékeinket, vagy éppen azokat a tulajdonságokat, amelyekre vágyunk. A szívós, küzdő típus inspirálhatja azokat, akik maguk is keményen dolgoznak a mindennapokban. A higgadt és az elegáns mentalitás inkább azoknak lesz vonzó, akik a nyugalmat és az önfegyelmet keresik. A lázadó karakterek pedig azok szívét nyerik el, akik nem félnek a szabályok feszegetésétől, erre egy nagyon jó példa a Formula–1 világából Max Verstappen.
A magyarságtudat szerepe
Egy kedvelt sportoló kiválasztásában gyakran meghatározó szerepe van a nemzetiségnek. Magyar szemmel például azonosulunk Szoboszlai Dominikkal, Késely Ajnával, Mikler Rolanddal vagy Hosszú Katinkával, mert ők nemcsak kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, hanem a saját országunkból érkeznek. A nyelv miatt a médián keresztül sokkal személyesebbnek, ezáltal „közelebbinek” érezzük őket. Ez a fajta nemzeti identitás nemcsak az adott személyről szól, hanem rólunk is, hiszen a sikereik Magyarország érdemei is, és ez a közösségi élmény mélyíti a kötődést. Holott egy felnőtt rajongó tisztában van vele, hogy a hazai nagy nevek általában nem a nemzetközi mezőny legjobbjai, persze sokan játszanak ismert és magas szinten, de őket valójában csak a magyar anyanyelvű emberek ismerik igazán.
A közösségi hálókon mutatott imázs
A digitális világban már nem csak a pályán mutatott teljesítmény számít. Az, hogy egy sportoló mit oszt meg magáról és hogyan kommunikál a követőivel fontos szerepet játszik az imázsában. A közvetlenebb és az emberközelibb stílus sokszor több szimpatizánst hoz, mint a puszta eredmények. Az online térben látva a hírességeket, azt érezzük, hogy a csillogás mögött ott van az ember, a hibáival, a gyengeségeivel és azzal a belső tűzzel, ami hajtja előre. Amikor egy versenyző őszintén beszél a küzdelmeiről, a kudarcairól vagy a győzelmei mögött rejlő áldozatokról, azzal hidat épít a szurkoló és önmaga között.

Gyerekként kedvenc, felnőttként példakép
A sportoló, akit követünk, egyfajta példaképet jelent számunkra. Amikor szurkolunk, azzal valójában arról is árulkodunk, hogy milyen értékeket tartunk fontosnak, kit tekintünk példaképnek és kiben látjuk meg önmagunk lehetséges tükörképét. Nem véletlen, hogy sok rajongó saját örömeként vagy csalódásaként éli meg a példaképe sikereit és kudarcait. Emellett ha gyerekként szerettünk egy hírességet vagy csapatot az nem jelenti azt, hogy ne fedezhetnénk fel új kedvenceket. Szerintem a labdarúgást nézve a 2000 körül született magyar fiatalok túlnyomó többsége volt DVSC-szurkoló kiskorában, mert akkoriban ők voltak a sztárok, és szinte minden tizenéves, aki hétvégente nézte a bajnoki fordulókat, őket szerette.
Azonban ahogy a személyiségünk változik és érünk, úgy a preferenciáink is módosulhatnak. Egy felnőtt ember már nem csak a teljesítményt értékeli, hanem a versenyző értékrendjét és a társadalmi szerepvállalását is. Másrészt szembe kell nézni a realitással, hogy például szurkolhatunk egy gyengébb focicsapatért, azonban nemzetközi szinten leginkább a Ferencvárosi TC képviseli Magyarországot. Emiatt szeretjük a saját kisebb csapatunkat, de a népszerű kupasorozatokban a Fradiért is úgy szorítunk, mintha kapcsolódnánk hozzájuk, holott a hazai bajnokságot nézve nem bálványozzuk őket.
Egy szeretett sportoló kiválasztása nem egyszeri döntés, hanem egy folyamatosan változó viszony. Előfordulhat gyerekkori rajongásból induló életre szóló kötődés, de lehet felnőttkori felfedezés is. Ami közös, hogy egy kedvenc híresség mindig a saját személyiségünket, a vágyainkat és az értékeinket tükrözi vissza.
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?