Alapozó terápia – Mozgásalapú fejlesztés a sikeres tanulásért
- Dátum: 2025.09.26., 07:38
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- ADHD, alapozó, beszédfejlődés, beszédhiba, diszgráfia, diszlexia, dominancia fejlesztés, egyensúly, érés, fejlesztés, fejlesztőpedagógia, figyelem, finommotorika, hiperaktivitás, idegrendszer, időbeli tájékozódás, iskolaérettség, koordináció, mozgásfejlesztés, nagymozgás, tanulási zavar, terápia, térérzékelés
Az alapozó terápia egy mozgásfejlesztő módszer, amelyet főleg gyermekeknél alkalmaznak a tanulási nehézségek, figyelemzavarok, részképesség-problémák, mozgáskoordinációs vagy beilleszkedési gondok megelőzésére és fejlesztésére.
Az alapozótorna lényege, hogy az idegrendszer érését segíti speciális mozgásgyakorlatokkal. A nagy- és finommozgások, egyensúly, testtartás, szem–kéz koordináció fejlődésére hat. Célja, hogy a gyermek biztos alapokat kapjon az iskolai tanuláshoz (írás, olvasás, számolás).
Leggyakrabban óvodás és kisiskolás korban használják, de nagyobbaknál is alkalmazható.
A fiaim jártak és a legkisebb is elkezdte ősszel, bár anyagilag kissé megterhelőnek érzem havonta, mégis azt gondolom, megéri áldozni erre.
Az Alapozó Terápia egy komplex mozgásfejlesztésen alapuló, idegrendszer érését segítő fejlesztő terápia, amelynek célja, hogy segítsen a gyermeknek megtalálni / újraépíteni azokat a fejlődési lépcsőket, amelyek valamilyen oknál fogva kimaradtak, vagy nem megfelelően alakultak ki.
Ez a fejlesztés mozgásban, érzékelésben, és kognitív készségekben is hat, azaz nemcsak „tornagyakorlatokról” van szó, hanem arról, hogy a mozgásfejlődés, érzékszervi ingerek, beszéd, figyelem, tér- és időbeli tájékozódás, finommozgások mind összehangoltan fejlődjenek.
A gyerekek játékos formában fejlődnek, így a négyévesem is úgy éli meg, mintha játszani mennénk.
Kiknek ajánlott ez a terápia?
Az alapozó terápia azoknak a gyerekeknek lehet hasznos, akiknél az alábbi problémák közül legalább néhány fennáll:
- megkésett vagy hibás beszédfejlődés, pöszeség, beszédhiba
- tanulási zavarok, például diszlexia, diszgráfia
- figyelemzavar, hyperaktivitás (ADHD) vagy koncentrációs nehézségek
- mozgáskoordinációs problémák: mind nagymozgásokban („futás-ugrás”, egyensúly), mind finommozgásokban (rajzolás, kézügyesség)
- gyenge térbeli/észlelési képességek, idő- és térorientáció nehézségei
- dominancia (kézdominancia) kialakulásának hiánya vagy bizonytalansága
- olyan gyermekeknek is ajánlott, akik iskolaérettségi nehézségeket mutatnak (nem kényelmes az írás, az olvasás nehezebben megy stb.)
Általában 5 éves kortól alkalmazzák, de előfordul, hogy akár 16 éves korig is hatékony lehet.
Milyen módszerekkel dolgozik a szakember?
Az alapozó terápiában többféle komponens találkozik, amelyek együtt dolgoznak:
Mozgásfejlesztés
Fejlődési nagymozgások újbóli gyakorlása: gurulás, kúszás, mászás stb., amelyekhez kötődnek az agy fejlődésének korai lépései.
Egyensúly, rugalmasság, testtartás, mozgáskoordináció gyakorlása. Érzékszervi észlelés, érzékelés fejlesztése
Háromdimenziós térérzékelés, látás, hallás, tapintás stimulálása.
Idő- és térbeli orientáció gyakorlása.
Tetőtől Talpig Fejlesztő Alapítvány
Kognitív képességek fejlesztése
Figyelem, memória, ritmusérzék, sorozatok, sorrendiség (seriális feladatok).
Dominancia kialakítása (jobb- vagy bal kéz dominancia).
Beszédészlelés, beszédértés és beszédkészség támogatása.
A fejlesztéseket minden esetben állapotfelméréssel kezdik: a gyermek aktuális képességeit, hiányokat felmérik. A foglalkozások jellemzően heti több alkalommal, csoportosan vagy egyénileg zajlanak.
A foglalkozások időtartama változó, gyakran 60-90 perc per alkalom.
Az alapozó terápia olyan módszer, amely segít a gyerekeknek abban, hogy azok a fejlődési lépések is megtörténhessenek, amelyek vagy kimaradtak, vagy nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megfelelően kiépüljenek. Mozgáson, érzékeken és kognitív képességeken keresztül fejleszti azokat a készségeket, amelyek alapját képezik a beszédnek, az olvasásnak, írásnak, figyelemnek. Kifejezetten ajánlott azokban az esetekben, amikor iskolakezdés előtt vagy az iskolai tanulás során akadnak nehézségek.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.