Menü

Ne ítéljük el az otthonszülést!

Gyakori, hogy ítéletet mondanak az otthonszülő nőkről, miszerint túlzottan bátrak, vagy felelőtlenek lennének. Sajnos ez esetben is csak a komplikált esetekről hallunk, az előnyeiről, a szép történetekről nem szól a média, hiszen annak nincs hírértéke. Azt például kevesen tudják, hogy igen szigorú szabályai vannak az otthonszülésnek.

Az otthonszülésről a 35/2011. (III. 21.) számú Kormányrendelet rendelkezik. A jogszabály elnevezése: „Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól”. A rendelet igen részletesen szabályozza, hogy mely esetekben engedélyezett az otthonszülés, milyen feltételrendszere van, és mely esetekben kell otthonszülés közben is a nő kórházba szállításáról gondoskodni, továbbá milyen felügyeletet, milyen eszközöket igényel az otthonszülés folyamata. Ezt a rendelkezést azonban kevesen ismerik, így mondhatjuk, hogy sokszor az információhiány az oka az otthonszülés elítélésének.

Az előnyeiről azonban kevesen beszélnek. Hogy milyen pozitív oldala lehet annak, ha az édesanya nem a kórházban, hanem az otthonában hozza világra a gyermekét? Például a szülés folyamata háborítatlanabb, az otthoni, nyugodt körülmények, az anyára való teljes odafigyelés, igényeinek szem előtt tartása segíti a szülés folyamatát. A kórházban szülés esetén egy-egy édesanyára kevesebb figyelem juthat akkor is, ha fizetett orvosa és szülésznője van. Továbbá alkalmazkodni kell a kórházi szabályokhoz (akkor is, ha azok észszerűek, és akkor is, ha nem). A legtöbb anyát az viseli meg az intézményi keretek között zajló szülés esetén, hogy kevés tájékoztatást és döntési lehetőséget kap. Ez pedig kardinális kérdés, hiszen a világ egyik legintimebb eseményéről van szó. Ráadásul az anya-gyerek kapcsolatban is fontos momentum, hogy az édesanya milyen mélyen és milyen tudatosan, valamint mennyire pozitív eseménynek éli meg a szülését. Mindez otthoni körülmények között biztosíthatóbb.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek otthon kellene szülnie. Az anyák válasszanak aszerint, ahogy kellemesebbnek és biztonságosabbnak ítélik, döntsenek a szívük szerint. Csupán arról van szó, hogy ne ítélkezzünk azok felett sem, akik az otthoni körülményeket választják gyermekük világra hozatalakor.

Információk az otthonszülésről bővebben: www.otthonszules.hu

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.