Csecsemővé hasonulunk a párkapcsolatokban – Pál Feri veszprémi előadása
- Dátum: 2015.03.13., 10:23
- anya, csecsemő, előadás, elvárás, figyelem, házasság, igény, magány, összetartozás, Pál Feri, párkapcsolat, pszichológus, szerelem
Pál Feri fantasztikus előadásán jártunk Veszprémben, melyet a Nyitott Akadémia szervezett. Szubjektív jegyzet következik, de nyugodt szívvel állíthatom, hogy a pszichológus-pap nem véletlenül annyira felkapott mostanában: az egyik legjobb előadó, akivel életemben találkoztam. Nem gondoltam volna, hogy lehet ilyen komoly témában ennyire viccesnek lenni, gyakorlatilag olyan volt, mint egy párkapcsolatokról szóló stand up comedy, csak sokkal komolyabb tartalommal.
Elég sok könyvet elolvastam már a témában, rengeteg információval, sokfajta szemlélettel találkoztam, de Pál Feri bőven tudott újat mondani. Ezek közül is az volt a legmegdöbbentőbb, hogy a párkapcsolatban élőket a csecsemőkhöz hasonlította. És az a leginkább meglepő az egészben, hogy mindez igaz. Tényleg hasonlít a reakciónk ebben a kontextusban a csecsemőkhöz: amikor szerelembe esünk, gügyögünk a párunkkal, mintha kisbabák lennénk, és hasonlóan pánikba esünk, ha nem találkozunk választottunkkal, mint az anyjukat hiányoló bébik. Arról nem is beszélve, hogy igényeinket nem fejezzük ki, hanem azt várjuk, hogy a párunk magától kitalálja, egyszerűen az által, hogy megfigyel minket, és ránk hangolódik.
Egy édesanyának pontosan ugyanezt kell tennie a kisbabájával, aki még nem tudja elmondani, hogy mit szeretne. A párkapcsolatban lenne lehetőségünk elmondani – de nem akarjuk. Jobban esik, ha a másik magától kitalálja, ha szavak nélkül megtörténik, amit szerettünk volna. És a legfontosabb, hogy minden igényünk kielégítését egyetlen személytől várjuk: a házastársunktól, vagy a párunktól. Ez szintén hasonlatos a kisbabák helyzetéhez, hisz az ő esetükben is az anyának egy személyben kell tudnia kielégíteni a pici baba igényeit.
Innen talán a megoldás is egyszerűbbnek látszik: ha működő kapcsolatokat szeretnénk, akkor fel kell nőnünk a feladathoz. Csecsemő-pozíció helyett ki kell mondanunk, amire vágyunk, és tudnunk kell a párunk mellé állni, együtt érezni, együtt örülni vele. Ez képezheti az összetartozásunk alapját ahelyett, hogy csak belekapaszkodnánk a társunkba.
Bővebben a témáról Pál Ferenc A magánytól az összetartozásig című könyvében olvashattok, amely a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg (2014), ezt a www.nyitottakademia.hu oldalon kedvezményesen rendelhetitek meg. Pál Feri legközelebbi elérhető előadása március 26-án lesz Dunaszerdahelyen.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.