Menü

Rémek a gyerekszobában: Hogyan űzzük el a rossz álmokat?

Ha rosszat álmodunk, az nemcsak az éjszakánkat keserítheti meg, többnyire hatással van az aznapi hangulatunkra is. Aztán persze elfelejtjük őket, hacsak nem törnek ránk újból és újból nyomasztó képeikkel. Ilyenkor érdemes átgondolni, milyen szorongások, félelmek állhatnak a háttérben.

Álmaink a régi közhiedelemmel ellentétben nem a jövőről szólnak, hanem többnyire aktuális érzelmi állapotunkat, illetve gondolatvilágunkat tükrözik sokszor szimbolikus formában.

Fontos, hogy ne csak saját álmainkra figyeljünk oda, hanem arra is, hogy gyermekünk hogyan és miről álmodik. A kutatások szerint például a kisiskolások többségét heti rendszerességgel nyomasztják lidérces álmok.

Mivel az álom egyúttal élményeink feldolgozásának eszköze is, a gyerekek esetében is gondolnunk kell arra, hogy mi állhat a rossz álmok hátterében. Mert egyrészről természetes, hogy a gyerekek álmaiban tükröződnek az őket érő stresszorok hatásai, ilyen módon oldják a feszültséget bennük, de lehetnek súlyosabb problémák is a háttérben.

De mit tehetnek a szülők, ha gyermeküket rémálmok nyomasztják?

Ha nem valamilyen súlyosabb, feldolgozatlan kisebb-nagyobb trauma áll a háttérben, akkor is segíthetünk gyermekünknek a lidérces álmok elűzésében. Többek között készíthetünk, vagy beszerezhetünk úgynevezett indián álomfogókat, melyek a hiedelmek szerint elűzik a rossz szellemeket, álmokat a levegőből. De jelképesen az egyik plüssállatkát is megbízhatjuk, gyermekünk álmának őrzésével. Ezekkel az apró praktikákkal oldhatjuk a gyerekekben a szorongást, a rossz álmoktól való félelmet.

Ha a lidérces álmok állandó jelleggel nyomasztják már gyermekünket, érdemes szakemberhez fordulni. Léteznek olyan módszerek, melyekkel egyrészt jobban megérthetővé válnak az álmok, másrészt arra is van lehetőség, hogy az álmok által tükrözött félelmek feldolgozhatóvá és így elengedhetővé váljanak. Ilyen módszer lehet például, az álomképek átalakítása, rajzzal vagy mesével, így nemcsak a konkrét rémálom „szelídíthető meg”, hanem akár a háttérben álló probléma is hozzáférhetővé megoldhatóvá válik.

Fotó:
pixabay.com

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?