Az álom, mint az önismeret elmélyítésének eszköze
- Dátum: 2015.05.12., 15:55
- Ábrahám Adrienn
- álom, kreativitás, önbizalom, önismeret
Álmainkban az elvárások kontrollja nélkül nyerhetnek szabad utat vágyaink, illetve céljaink. Gyakran még azt is nagyon nehéz megfogalmaznunk, hogy mire vágyunk, de álmaink segítségével legmélyebb vágyainkat is a felszínre hozhatjuk.
Álmainkban feldolgozzuk a minket érő ingereket, élményeket, ezáltal az álmok feszültségcsökkentő szereppel is bírnak. Ha figyelünk rájuk, személyiségünknek olyan részei is láthatóvá válnak, melyeket eddig a külső-belső elvárások elnyomtak bennünk.
Álmainkban megjelenő helyzetek arról is árulkodnak többek között, hogy mi okoz nekünk nehézséget, mitől félünk. Gyengeségeinkről nehéz beszélni, és nem szeretünk szembenézni velük, de álmainkban mégis gyakran visszaköszönthetnek. Ahhoz azonban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, illetve a világot általában, szükséges hogy tisztában legyünk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt.
Az álmok világa sok lehetőséget rejt számunkra, álmainkban a fantázia átveszi az uralmat az ész felett, ami fokozhatja kreativitásunkat. Álmainkban „hozott anyaggal” dolgozunk, vagyis minden bennünk van, csak egyrészt átrendeződik a fontossági sorrend, másrészt pedig egy teljesen más logika szerint működő dimenziót kapunk. Ebben a dimenzióban nem a szokványos módon gondolkodunk, ez pedig egy teljesen más nézőpontot jelent, mely önismereti szempontból nagyon hasznos lehet.
Érdemes tehát tudatosan foglalkoznunk álmainkkal, ha feljegyezzük és megpróbáljuk értelmezni őket, közelebb juthatunk önmagunkhoz. Az önismeret elmélyítése pedig önbizalomhoz, kontrollhoz, kreativitáshoz vezet, melyeket az álmok világán túl kamatoztathatunk is.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.