Menü

Különös odafigyelést igényelnek a gyerekek a nyári szünet előtt

A gyerekek általában nagyon elfáradnak a nyári szünet előtti utolsó időszakra, ezért különös törődést igényelnek ezekben a napokban. A visszaszámlálás megkezdődött, de a szülői figyelmet sokszorosítani kell. 

Nagyon ritka az, hogy a gyerekek a szünet előtti izgalomban nagy lendületet kapnak, és szorgalmasan tanulnak. Inkább az ellenkezője jellemző: a tanév végére elfáradnak, figyelmük pedig csökken, ahogy közeledik a kikapcsolódás ígérete, és egyre szebb az idő, amikor már nehéz bent ülni a tanteremben és az iskolapadban. 

Érzik ezt a tanárok is, és a jószívű nevelők igyekeznek könnyíteni a gyerekekek terheit a tanév utolsó időszakában, de nekik is kötelezettségeik vannak, és a meghatározott tananyag, valamint tanterv köti őket. Így inkább a szülői plusz odafigyelés lendítheti át a csemetéket az utolsó tanítási napok nehézségein. 

Sok gyermek ilyenkor lerontja a jegyeit, valamint nehezebben figyel oda az iskolai dolgokra. Tanuljunk velük többet, segítsük őket a házi feladatok megoldásában, tehermentesítsük őket az egyéb kötelezettségeik alól! Ösztönözzük őket pozitívan, próbáljunk plusz motivációs rendszert bevezetni, de mindenképpen érzékeltessük velük, hogy segítjük őket és számíthatnak ránk. 

A jelenség nem meglepő, felnőttek esetén is jelentkezik, amikor azt érzékelik a szabadság előtt, hogy nagyon elfáradtak, és szükségük van a pihenésre. A gyerekek ugyanígy vannak ezzel, emiatt pedig adott esetben szétszórtabbak, valamint nehezükre esik a korábbival megegyező teljesítményt nyújtani. Ezért elvárások helyett inkább tudatosítsuk magunkban, hogy a jelenség természetes. 

Nagyon fontos, hogy ebben az időtartamban a gyerekek még többet aludjanak. Mindezt nem egyszerű kivitelezni, hiszen csábítanak a szabadtéri programok, valamint az, hogy sokáig van világos. Ennek ellenére a kevés alvás csak ront a helyzeten, így inkább ezen a területen legyünk szigorúbbak a jegyekkel és tanulással kapcsolatos elvárások helyett. 

Az is segíthet, ha a gyermek tudja, hogy mire számíthat: pontosan hány napot kell még iskolába járnia, valamint hogyan fog telni a nyári szünete: milyen programjai lesznek, mikor ki fog rá vigyázni, mikor kivel fog időt tölteni.

Fotó: 
Pixabay.com 

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.