Miért őrülnek meg az emberek a szappanoperákért?
- Dátum: 2015.07.09., 07:26
- felnőtt mese, függőség, idealizáció, kikapcsolódás, kukkolás, sorozat, szappanopera, telenovella, televízió, tévé, tévénézés, tv
Bár a szappanoperákat gyakran illetik olyan jelzőkkel, mint például gagyi, felszínes, „csöpögős”, mégis világszerte nagyon népszerűek ezek a történetek. Vajon mi a titkuk, mellyel emberek millióit bilincselik nap, mint nap a tévé elé?
A tévénézés, és a különböző szappanoperák történetének követése egy olyan kikapcsolódási forma, mely egy-egy órára lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a saját életünkből, a saját „problémaköreinkből”. A szereplőkkel való azonosulás révén kiélhetjük rejtett vágyainkat, megélhetjük érzelmeinket. A szappanoperák olyanok a felnőtteknek, mint a mesék a gyerekeknek.

Oldják a feszültséget, szórakoztatnak, segítenek kikapcsolódni. Akárcsak a mesék a telenovellák is tükrözik a legtöbb ember által áhított világot, melyben ugyan vannak jó és rossz szereplők is, de a történet vége mindig pozitív, az igazság mindig győzedelmeskedik. Ezek a történetek tehát az úgynevezett ősbizalmunkat erősítik, azt a hitünket, hogy minden problémánk ellenére a világ alapvetően jó, és az igazság végül mindig felülkerekedik a rossz dolgokon.
Mindemellett pedig a legtöbb emberben ott lapul a rejtett „kukkoló”, aki szeretne bepillantani mások magánéletébe, illetve családi titkaiba. Ez a fajta késztetés is eredményezheti, hogy világszerte emberek tömegei követi figyelemmel a különböző szappanoperák történeteit.
Ez egyáltalán nem megvetendő, a felnőtteknek is kell a mese, de a kikapcsolódás ezen formája is lehet káros, amennyiben függővé válunk ezektől a sorozatoktól. Ha elvakultan óhajtjuk mások életét élni, illetve ha túlságosan elveszünk egy igencsak idealizált, kisarkított világ díszletei között, idővel elvesztjük a talajt a lábunk alól. Néha ki kell lépni a saját életünk problémaköreiből, de aztán vissza kell térnünk a saját valóságunkba, folytatva tovább saját utunkat.
Fotó:
Pixabay.com
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz
Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.