Döntési nehézségek – mit tegyünk, hogy megtaláljuk a helyes utat?
- Dátum: 2015.07.12., 18:18
- Ábrahám Adrienn
- alvás, blog, döntés, döntéshelyzet, döntéskényszer, gyötrődés, intuíció, írás, jövő, kézírás, meditatív állapot, megérzés, napló, naplóírás, őrlődés, stressz, vágy
Mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor döntenünk kellett két, vagy több lehetőség közül. Jobbra, vagy balra? Vele, vagy nélküle? Igen, vagy nem? Elfogadjam, vagy sem? Ésatöbbi. Ha komoly dologról van szó, akkor a döntéshelyzet, döntéskényszer akár gyötrő is lehet, és hosszantartó stresszt okozhat. Mit tehetünk azért, hogy könnyebben tudjunk dönteni, és az őrlődés helyett hatékony stratégiánk legyen döntéshelyzetben? Most induló cikksorozatunk a segítségére lehet!
Ha az életünket jelentősen befolyásoló kérdésről van szó, vagy olyan dologról, ami fontos a számunkra, akkor érezzük csak igazán a döntéseink súlyát. Várjuk, hátha megjön a helyes válasz, gondolkozunk, „agyalunk”… Ez idő alatt pedig adott esetben szenvedünk attól, hogy nem tudjuk, merre is induljunk el. Tippjeink segítségével Ön is konstruktív lépéseket tehet azért, hogy választani tudjon!
1. Aludj rá egyet és figyelj oda
A klasszikus módszer, amit már nagyanyáink is javasolni szoktak, hogy ha valami aznap nem megy, akkor várjunk másnapig, azaz aludjunk rá egyet. Persze egy igazán nehéz döntési helyzetet ez ritkán old meg, bár tény, hogy ez is működhet. Alvás közben ugyanis „átrendeződnek” a gondolataink, az álmaink pedig segítenek bennünket az események, gondolatok rendezésében, még akkor is, ha nem emlékszünk konkrétan az éjszakai álmunkra. Ami nagyon fontos, hogy elalvás előtt, valamint ébredés után sokkal intuitívabbak vagyunk, azaz jobban működnek a megérzéseink. Ebben a stádiumban gyakorlatilag meditatív állapotban van az agy, amikor sokkal jobban rá tudunk hangolódni a megérzéseinkre. Így érdemes rá tudatosan odafigyelni, hogy ebben az állapotban milyen gondolatok, gondolatfoszlányok „úsznak be” az agyunkba, mert több támpontot adhatnak, mint a napközbeni, reálisnak hitt gondolatok.
2. Írj! Naplót, blogot, táblázatot, feljegyzést…
Bizonyított tény, hogy az írás hatékony agyi funkciókat indít be. A kézírás megmozgatja a jobb agyféltekét, és segít bennünket az analóg gondolkodásban, de maga az írás is terápiás hatású: elősegíti a gondolataink rendezését. Kutatások szerint ha leírjuk a problémáinkat, kérdéseinket, azzal már 50%-ban meg is oldottuk, feloldottuk azokat! Ez döbbenetes arány, ugye? A hatás persze nem biztos, hogy azonnali, de bizony hosszú távon a segítségünkre lehet. Döntéshelyzetben megtehetjük, hogy mindegyik választási lehetőség érveit és ellenérveit felsoroljuk, és összehasonlítjuk azokat. A kevésbé analitikus gondolkodásúak számára viszont hatékonyabb lehet, ha egyszerűen csak napló-szerűen rendszeresen leírják, hogy mi foglalkoztatja őket. Ezeket az írásokat érdemes is visszaolvasni néhány nap, hét múlva, mintegy visszajelzésként. Továbbá fogjunk egy papírt, és fogalmazzuk meg, hogy hogyan képzeljük el magunkat a döntés után. Ne az eredményre, hanem az érzésre összpontosítsunk. Állítsunk fel általános célokat, amik a döntéshez kapcsolódóak, de túlmutatnak azon. Például ha döntenünk kell, hogy befektetjük-e a pénzünket a barátunkkal közös vállalkozásba, akkor képzeljük el és írjuk le, hogy milyen anyagi helyzetben szeretnénk lenni jövőre, valamint öt év múlva, milyen kapcsolatot szeretnénk ápolni a vállalkozni kívánó barátunkkal. Ezek a döntésen túlmutató vágyak akár rövid távon, de inkább hosszú távon segíthetnek minket a döntésben.
Jövő héten, cikksorozatunk következő részében további tippeket kaphat ahhoz, hogy döntési helyzetét könnyebbé tegye. Tartson velünk továbbra is!
Fotó:
Pixabay.com
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.