Lerántjuk a leplet a tejcukorról
- Dátum: 2015.07.21., 15:14
A puffadással, hasfájással és egyéb kellemetlen tünetekkel járó laktózérzékenység milliók életét keseríti meg. Ma már számos laktózmentes termék közül válogathatunk, de a tejcukor olyan élelmiszerekben is előfordulhat, amelyekről nem is gondolnánk, hogy tartalmazzák. Szakértőnk ezért elmondja, hogyan előzhetjük meg a tejcukor okozta panaszok kialakulását.
A laktóz a tehéntej mellett a kecske- és juhtejben, hús- és gabonaipari termékekben, félkész- és készételekben, fűszerekben, ízesítőkben, egyes alkoholokban is megtalálható, persze nem egyforma mértékben. „Érdemes kitapasztalni, milyen mennyiséggel képes a szervezetünk megbirkózni és egyéni toleranciaszint alapján mérlegelni, mit engedhetünk meg magunknak. Lehet, hogy a reggeli kávéban egy korty tej még nem okoz panaszokat, a cappuccinoban lévő egy deciliter viszont már igen. Az is előfordulhat, hogy a laktóztartalmú gyógyszer szedését nem érzi meg a páciens, ellenben a levesporokban található mennyiség már megviseli a szervezetet” – kezdte Dr. Plósz János gasztroenterológus adjunktus.
A címkéken ugyan kötelező feltüntetni a tejcukortartalmat, de csak akkor lehetünk teljességgel biztosak abban, hogy a termék laktózmentes, ha ezt a jelzőt a gyártó vagy a forgalmazó a csomagoláson is szerepelteti. „Nem kell viszont tartani a tejfehérje- és tejsavótartalomtól, ezek ugyanis nincsenek rossz hatással a laktózintoleránsokra” – árulta el a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy tejcukorérzékenyen sem kell lemondani teljes mértékben a tejes élelmiszerek fogyasztásáról.

„A tej alapvetően az egyik legértékesebb tápanyagforrásunk, semmi nem indokolja a drasztikus megvonást. A laktózérzékenyek például étkezés előtt bevett laktáz rágótablettával pótolhatják a szervezetükből hiányzó enzimet, ezzel megelőzve a panaszok kialakulását” – hangsúlyozta.
Nem mindenki tudja magáról azonban, hogy tüneteit mi okozza. Amennyiben tejcukortartalmú ételek fogyasztása után 15-30 percen belül hasfájás, puffadás és egyéb kellemetlen tünetek jelentkeznek, valószínűsíthető, hogy a laktózérzékenység a probléma. Ilyenkor elegendő lehet a laktáz enzim pótlása, de ha a panaszok ennek ellenére sem enyhülnek, esetleg rosszabbodnak, érdemes gasztroenterológus szakember segítségét kérni a pontos diagnózis felállításához.
Forrás, fotó:
redlemon
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.