Menü

Hogyan neveli a gyerekét a vegetáriánus?

Manapság még mindig sok támadás éri a vegetáriánus étkezést, noha világviszonylatban minden ötödik ember húsmentes étkezést folytat. Ha belegondolunk, hogy ez az emberiség 20%-át jelenti, akkor talán beláthatjuk, hogy valószínűsíthető: így is lehet egészséges életet élni. A kritikusok első számú célpontja a vegák gyereknevelési metódusa: hogyan lehet ilyen módon felnevelni egy kis embert, és miként juthat hozzá a kicsi a megfelelő tápanyagokhoz?

Pedig a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A titok, hogy semmit se erőltessünk a gyerekre – sem a húst, sem a húsnélküliséget. Igaz ez az ételek mennyiségére is: a legtöbb szülő és nagyszülő igyekszik túletetni a gyerekeket, aggódnak, amiért az túl keveset eszik. Holott a probléma abban rejlik, hogy az általa megevett étel mennyiségét a sajátjukhoz hasonlítják. Bele sem gondolnak, hogy egy kisebb gyereknek még jóval kevesebb ételre van szüksége. Az erőltetés révén aztán a gyerek sokkal jobban elutasítja az ételt, mint azt egyébként tenné, vagy éppen ellenkezőleg: tudat alatt szeretne megfelelni, így hát eszik akkor is, ha cseppet sem éhes, ez pedig gyorsan elhízáshoz vezet.

A húsevésre, vagy annak elkerülésére ugyanaz igaz a gyereknevelés során. Ne erőltessük rá a gyerekre a húsevést, de annak ellenkezőjét sem. Természetesen egy vegetáriánus családban valamivel nehezebb megoldani, hogy a gyermek húsételhez jusson, de semmi sem lehetetlen. Vásárolhatunk a számára egészséges forrásból származó csirkehúst, vagy szalámit, és meglátjuk, hogy szereti-e, igényli-e. Továbbá azt se feledjük, hogy a gyerek a hétköznapokban az otthonán kívül is sok helyen juthat húsos ételekhez. A menzán, a nagyszülőknél, táborokban, stb.

Természetesen a szülő nézőpontja automatikusan hatással lesz a gyerekre is, akár csak az egyik, akár mindkét szülő mellőzi a húsevést. Ez azonban nem probléma, egészen addig, amíg a gyermeknek van döntési lehetősége e tekintetben. Ha valaki aggodalmaskodik a gyerek egészsége miatt a csökkentet húsevési szokások mellett, akkor rendszeres orvosi ellenőrzéssel, valamint tudatos étrend összeállítással megelőzheti az esetleges hiányállapotot. 

Fotó:
Pixabay.com

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Miért különleges a nyári fesztiválélmény?

A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.