Menü

Hogyan neveli a gyerekét a vegetáriánus?

Manapság még mindig sok támadás éri a vegetáriánus étkezést, noha világviszonylatban minden ötödik ember húsmentes étkezést folytat. Ha belegondolunk, hogy ez az emberiség 20%-át jelenti, akkor talán beláthatjuk, hogy valószínűsíthető: így is lehet egészséges életet élni. A kritikusok első számú célpontja a vegák gyereknevelési metódusa: hogyan lehet ilyen módon felnevelni egy kis embert, és miként juthat hozzá a kicsi a megfelelő tápanyagokhoz?

Pedig a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A titok, hogy semmit se erőltessünk a gyerekre – sem a húst, sem a húsnélküliséget. Igaz ez az ételek mennyiségére is: a legtöbb szülő és nagyszülő igyekszik túletetni a gyerekeket, aggódnak, amiért az túl keveset eszik. Holott a probléma abban rejlik, hogy az általa megevett étel mennyiségét a sajátjukhoz hasonlítják. Bele sem gondolnak, hogy egy kisebb gyereknek még jóval kevesebb ételre van szüksége. Az erőltetés révén aztán a gyerek sokkal jobban elutasítja az ételt, mint azt egyébként tenné, vagy éppen ellenkezőleg: tudat alatt szeretne megfelelni, így hát eszik akkor is, ha cseppet sem éhes, ez pedig gyorsan elhízáshoz vezet.

A húsevésre, vagy annak elkerülésére ugyanaz igaz a gyereknevelés során. Ne erőltessük rá a gyerekre a húsevést, de annak ellenkezőjét sem. Természetesen egy vegetáriánus családban valamivel nehezebb megoldani, hogy a gyermek húsételhez jusson, de semmi sem lehetetlen. Vásárolhatunk a számára egészséges forrásból származó csirkehúst, vagy szalámit, és meglátjuk, hogy szereti-e, igényli-e. Továbbá azt se feledjük, hogy a gyerek a hétköznapokban az otthonán kívül is sok helyen juthat húsos ételekhez. A menzán, a nagyszülőknél, táborokban, stb.

Természetesen a szülő nézőpontja automatikusan hatással lesz a gyerekre is, akár csak az egyik, akár mindkét szülő mellőzi a húsevést. Ez azonban nem probléma, egészen addig, amíg a gyermeknek van döntési lehetősége e tekintetben. Ha valaki aggodalmaskodik a gyerek egészsége miatt a csökkentet húsevési szokások mellett, akkor rendszeres orvosi ellenőrzéssel, valamint tudatos étrend összeállítással megelőzheti az esetleges hiányállapotot. 

Fotó:
Pixabay.com

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.