Ingerlékeny és mentálisan kimerült a magyar
- Dátum: 2015.10.07., 14:47
A magyar felnőttek 86%-a észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket – ingerlékenység, feledékenység, mentális kimerültség – amelyek hátterében a romló agyi vérkeringés is állhat - derül ki a Trend Inspiráció Műhely reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek nagy többsége ugyan fontosnak tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, ám mindössze minden harmadik ember tesz csak erre irányuló lépéseket.
A Trend Inspiráció Műhely a közelmúltban felmérést végzett a témával kapcsolatban: arra keresték a választ, hogy mi magyarok mennyire tartjuk fontosnak egészségünket, és agyi vérkeringésünk fenntartását, illetve, hogy milyen gyakran érintenek minket a hétköznapokban olyan problémák, mint például az ingerlékenység, mentális kimerültség, feledékenység, alvászavarok, romló memória?
A kutatásból kiderül: a magyarok közel 90%-a tartja fontosnak az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, és magas arányban észlelnek magukon olyan tüneteket, amelyek az agy oxigénellátásának gyengülésére utalhatnak. „Ingerlékenységet a felnőttek 86%-a tapasztal magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74%, feledékenységről pedig 72% számolt be” – mondta el dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus. Rámutatott arra is, hogy akiket valamilyen rendszerességgel érintenek a fenti problémák, közel 80%-ban élik meg stresszesen a hétköznapokat.
„Szomorú tény, hogy bár a megkérdezettek nagy többsége fontosnak tartja a szellemi teljesítőképesség megtartását és az agyi vérkeringés egészségét, nem látnak összefüggést e között és a fenti tünetek megjelenése között” – tette hozzá a szakértő, aki úgy gondolja, hazánkban az agyi egészség „kultúrája” nem alakult még ki, és a tüneteket sokan más problémának tulajdonítják.
A megkérdezettek 26%-a úgy gondolja, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik először, 30%-a pedig úgy véli, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10% szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16% szerint bármikor, 3% nem tudott válaszolni a kérdésre. „Mindössze 15%-uk gondolja csak úgy – helyesen –, hogy már 30 év felett is felmerülhet a gyengülő memória problémája. Ez ugyanis nem csak az idősebbeket érinti! Már 35-40 év felett romolhat az agyi vérkeringés, különösen a vaszkuláris rizikót jelentő társbetegségek – magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. – esetén. Mindez mentális kimerültséghez, ingerlékenységhez, gyengülő memóriához vezethet” – figyelmeztetett a neurológus, aki azt is kiemelte: egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, és korántsem mindegy, hogy mindezt milyen mentális állapotban élik meg.
„A magyar felnőttek mindössze 34%-a tesz valamit azért, hogy fenntartsa az agyi vérkeringés egészségét, pedig fontos a mentális edzés. Ha teszünk érte, agyunk fiatalabb is lehet a fizikai életkorunknál!” – jelentette ki dr. Vida Zsuzsanna PhD. A szakember a táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett a ginkgo bilobát emelte ki. A páfrányfenyő levelének kivonata serkenti az agyi vérkeringést és hozzájárul a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózatra gyakorolt hatása miatt pedig a memóriát is javítja. „A hatóanyagból érdemes a minőséget választani, és tisztított, beállított ginkgo biloba kivonatot keresni.”
A ginkgo bilobával végzett klinikai vizsgálatok alapján a javasolt napi mennyiség 120-240 mg, ezt a mennyiséget 2-3 részletben javallott bejuttatni a szervezetbe”
Forrás, fotó:
redlemon
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
Staycation – a kanapéról a nyugalomba

Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?

A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.