Fogadjuk el a segítséget
A szülői lét csupa bizonytalanság, gyorsan változó világunkban ráadásul egyébként is minden mozgásban van, mind fizikai, mind fogalmi értelemben. Nem csoda, ha az anya és az apa (különösen, ha első gyermekes szülők) csak kapkodja a fejét a sok, egymásnak többször ellentmondó jó tanács és szakértői vélemény hallatán.
Minden a kisbaba gondozásával kezdődik. Ez embert próbáló feladat, különösen az anyára hárul óriási nyomás. Meg kell felelni a gyermek ellátásában, jólétében, a háztartási teendőket illetően és a családi szerepben egyaránt. Régebben, amikor több generáció élt együtt, vagy közvetlenül egymás mellett, kisegítették egymást a családtagok, de ma már sokaknak kell szűk körben, vagy akár egyedül megoldania a sorjázó feladatokat. A szakemberek azt tanácsolják: ne habozzunk segítséget kérni, ez ugyanis nem azt jelenit, hogy kudarcot vallottunk, vagy alkalmatlanok vagyunk. Sőt, igazából ez a helyes út, sokkal jobb feltételeket tudunk csemeténknek biztosítani, ha valamennyi terhet levesznek a vállunkról.
A nagyszülők komoly szerepet kaphatnak, de a megfelelő keretek megbeszélése mellett: a szülő nevel, a nagyszülő segít ebben. Ezt mindenképpen tisztázni kell, ami persze nem jelenti azt, hogy az idősebb generáció nem adhat jó tanácsot, változtatási tippet, de önállósodás helyett mindenképpen beszélni kell róla még annak alkalmazása előtt.
Az internet és a közösségi oldalak is segítséget nyújthatnak az anyáknak, apáknak, emellett a különböző kisgyermekes foglalkozásokon és a játszótereken is lehet olyan szülői kapcsolatokat találni, építeni, amelyek hasznosak lehetnek mindegyik szereplő számára. Kicserélni a tapasztalatokat, tippeket kapni és adni, gyermekfelügyeletet vállalni, találni.
A lényeg, hogy ne legyünk restek külső segítséget kérni és elfogadni. Mindenki saját környezetet, viszony- és szabályrendszert, rendet alakít ki családjában, ez így van jól. Azonban a kisbaba etetésétől kezdve a felcseperedő gyermek neveléséig rengeteg információhoz jutunk, s ezekben sokkal könnyebb válogatni, kiigazodni, ha nem egyedül tesszük.
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.