Menü

Tanuljon-e a gyerek a téli szünetben?

Mindjárt itt a téli szünet, ezek a gyerekek utolsó napjai az iskolában az idén. Vajon mi a jó, ha szabadon pihenhetnek a kisebb és nagyobb gyermekek a szünet napjai alatt, vagy ha azért tanulnak valamennyit, hogy ne felejtsenek el mindent, mire újra megkezdődik a tanítás?

Mint tudjuk, a legtöbb iskolában nem engedik el házi feladat és tanulás nélkül a gyerekeket a szünetre, esetleg csak az alternatív típusú iskolákban. Hogy ez jó-e a gyerekeknek, avagy sem, abban persze nincs egységes álláspont. A pedagógusok egy része azt vallja, hogy nekik könnyebb a dolguk akkor, ha a gyerek nem zökken ki teljesen a szünet ideje alatt, mert annál nehezebb a visszarázódás az újévben.

Ezzel szemben a gyermekpszichológusok azt állítják, hogy a gyerekeknek minél több pihenésre lenne szüksége, és bizony épphogy ront, mint segít, ha van házi feladat és tanulnivaló a szünetben. Csak ellenállást vált ki a gyermekben, ha még a szabad időszakokban is tanulnia kell, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a koncentrációja sem lesz teljes az ünnepi körforgásban. A dolog fordítottan arányos: a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, tanulásmentes időszak éppenhogy segít a későbbiekben. Elképezlhető, hogy kell egy kis idő, mire a gyermek egy hosszabb szünet után visszaáll a régi kerékvágásba, de akkor újult erővel, nagyobb lendülettel, sokkal kevésbé fáradtan tud tanulni és figyelni.

Mindezt bizonyítja, hogy a szünet előtt már a tanárok is érzékelik a gyerekeken a fáradtságot. Ilyenkorra érezhetően romlik a teljesítményük, hacsak nincsenek különösebbképpen motiválva (vagy rákényszerítve) annak ellenkezőjére a félévi bizonyítvány előtti időszakban. Igen, itt van a másik probléma, hogy ez az időszak éppen akkorra esik, amikor eldőlnek a féléves értékelés jegyei. A szünet előtt, valamint után írják meg azokat a csakis idézőjelesen "sorsdöntő" dolgozatokat, amik befolyásolják a félévi bizonyítványt.

A legjobb lenne, ha hallgatnánk a szakemberekre, és a gyermekek minél többet pihenhetnének tanulás nélkül a szünet ideje alatt. Esetleg a kötelező olvasmányok olvasása lehet olyan időtöltés, ami kapcsolódik az iskolához, hasznos lehet a tanuláshoz, mégis fejlesztő hatású.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?