Gyógyír a szakításra
- Dátum: 2016.02.01., 13:42
- feldolgozás, lezárás, szakítás, továbblépés, veszteség
A szakítás akárhogy is zajlik, veszteség, amit fel kell dolgozni. Ki könnyebben, ki nehezebben viseli egy kapcsolat lezárását, azonban mindenkinek érdemes szembenézni a volt kapcsolat hozadékaival és a lezárással kapcsolatos érzelmeivel.
Érdemes beszélni róla - igazolták pszichológiai kutatások is. Kiderült, hogy a szakítással kapcsolatos érzelmeink megfogalmazása, másokkal való megosztása ténylegesen is gyógyír lehet bánatunkra, támogatja a feldolgozást. Vagyis nem hiábavaló kapcsolatunkról beszélni, csökkenti a magányosság-érzetünket, megerősítő hatással is bír, amely segíti a továbblépést.
Ez azt is jelenti, hogy sokat számít, ha valakit meghallgatunk, lehetőséget adunk neki, hogy beszéljen az érzelmeiről. Egyébként az érzelmek kibeszélése inkább a nőkre jellemző, és bár őket általában rosszabbul is érinti a szakítás, de nem marad el a feldolgozás, ami fontos a továbblépés szempontjából.
Bármilyen mértékű veszteségről van is szó, fontos a lezárás és a feldolgozás. Ezért jótékony hatású, ha érzelmeinket nem nyomjuk el, hanem beszélünk róluk. De ennek is van határa, ha sokáig ebben élünk, az önsajnálat éppúgy gátja lehet a továbblépésnek, mint a veszteség tagadása, érzelmeink elnyomása.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.