Menü

Hogyan hat a környezetváltozás az egészségünkre?

A környezetváltozás jót tesz, legalábbis ez a kép él a fejünkben abból a korból, amikor az előkelő uralkodóinknak is azt javasolták, hogy nagyobb gond esetén utazzanak el valahová. De talán hétköznapi értelemben is tudjuk: ha valami súlyosabb trauma ér valakit, akkor legszívesebben világgá menne, ha tehetné. De vajon milyen esetekben tesz jót az egészségünknek a környezetváltozás?

A rövidebb, legalábbis belátható időtartamú, na és persze önként megválasztott környezetváltozás kifejezetten jót tehet az egészségünknek. Lehetnek persze egészségügyi szempontok a változásban (pl. asztma esetén frissebb levegő), de mi most elsősorban a helyzet lelki vonatkozását tárgyaljuk. A pozitív hatása ugyanis a környezetünk megváltoztatásának, hogy egy új helyzetbe kerülünk, ami leköti a gondolatainkat. Intenzívebben megéljük a jelen pillanatot, így kevesebb időnk van például a múlton rágódni, vagy kevésbé foglalnak teret a fejünkben a negatív, szomorú gondolatok. Örömmel tölhet el minket, hogy kiszakadtunk a szokásos napi rutinból. Ha nyaralásról, üdülésről van szó, akkor plusz előny, hogy a hétköznapi stresszt is magunk mögött hagyhatjuk, és olyan helyekre látogathatunk, mint például tengerpart, vagy hegyek, és a sok szépség gyógybalzsamként simogatja a bensőnket.

Igen ám, de mi van akkor, ha költözünk? Nos, ez éppen ellenkezően hathat, és sok esetben erősen megviseli az immunrendszert. Igen, még akkor is, ha a költözés önként választott és örömteli esemény. A testünknek-lelkünknek ugyanis időbe telik, amíg akklimatizálódik az új helyzethez, így hát ne lepődjünk meg, ha az első hónapokban többet vagyunk betegek. Új helyek, új bacillusok, új emberek vesznek körül minket, a szervezetünknek ehhez testileg is hozzá kell szoknia. Nem is beszélve a lelki vonatkozásokról. Hiszen egy-egy költözés alkalmával annyi minden megváltozik körülöttünk, hogy ez mindenképp egyfajta stresszként szolgál. Egyszerűen energetikailag át kell állnunk az új hely rezgésére, és össze kell simulnunk a környezetünkkel. Az átmeneti időszakban pedig normális, ha gyengébbnek tűnik az egészségünk.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

Az élet ott kezdődik, ahol a megszokott határaink véget érnek

Sokan hallottuk már azt a gondolatot, hogy az igazi élet a komfortzónán kívül vár ránk. De mit is jelent valójában ez a sokat emlegetett komfortzóna, és miért olyan nehéz kilépni belőle?

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A karizma tudományos megközelítése

A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.