Menü

Hogyan hat a környezetváltozás az egészségünkre?

A környezetváltozás jót tesz, legalábbis ez a kép él a fejünkben abból a korból, amikor az előkelő uralkodóinknak is azt javasolták, hogy nagyobb gond esetén utazzanak el valahová. De talán hétköznapi értelemben is tudjuk: ha valami súlyosabb trauma ér valakit, akkor legszívesebben világgá menne, ha tehetné. De vajon milyen esetekben tesz jót az egészségünknek a környezetváltozás?

A rövidebb, legalábbis belátható időtartamú, na és persze önként megválasztott környezetváltozás kifejezetten jót tehet az egészségünknek. Lehetnek persze egészségügyi szempontok a változásban (pl. asztma esetén frissebb levegő), de mi most elsősorban a helyzet lelki vonatkozását tárgyaljuk. A pozitív hatása ugyanis a környezetünk megváltoztatásának, hogy egy új helyzetbe kerülünk, ami leköti a gondolatainkat. Intenzívebben megéljük a jelen pillanatot, így kevesebb időnk van például a múlton rágódni, vagy kevésbé foglalnak teret a fejünkben a negatív, szomorú gondolatok. Örömmel tölhet el minket, hogy kiszakadtunk a szokásos napi rutinból. Ha nyaralásról, üdülésről van szó, akkor plusz előny, hogy a hétköznapi stresszt is magunk mögött hagyhatjuk, és olyan helyekre látogathatunk, mint például tengerpart, vagy hegyek, és a sok szépség gyógybalzsamként simogatja a bensőnket.

Igen ám, de mi van akkor, ha költözünk? Nos, ez éppen ellenkezően hathat, és sok esetben erősen megviseli az immunrendszert. Igen, még akkor is, ha a költözés önként választott és örömteli esemény. A testünknek-lelkünknek ugyanis időbe telik, amíg akklimatizálódik az új helyzethez, így hát ne lepődjünk meg, ha az első hónapokban többet vagyunk betegek. Új helyek, új bacillusok, új emberek vesznek körül minket, a szervezetünknek ehhez testileg is hozzá kell szoknia. Nem is beszélve a lelki vonatkozásokról. Hiszen egy-egy költözés alkalmával annyi minden megváltozik körülöttünk, hogy ez mindenképp egyfajta stresszként szolgál. Egyszerűen energetikailag át kell állnunk az új hely rezgésére, és össze kell simulnunk a környezetünkkel. Az átmeneti időszakban pedig normális, ha gyengébbnek tűnik az egészségünk.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.