Megbocsátható - e a megcsalás?
- Dátum: 2016.03.07., 12:18
Akit még nem csaltak meg, az nagy valószínűséggel azt gondolja, hogy a megcsalás a legnagyobb vétek a párkapcsolatban, és sosem tudna megbocsátani ilyen helyzetben. Mégis amikor tényleges kontextusba helyezzük a megcsalást, már nem is olyan egyértelmű, hogy ki miért hibás, és hogy valóban „halálos bűnről” van e szó.
Nyilván minden kapcsolatnak más a dinamikája, és ma már nagyon gyakoriak a nyitott kapcsolatok is. Az sem ritka hogy az egyik fél a szíve mélyén tudja, hogy megcsalják, de a „béke” kedvéért inkább nem vesz róla tudomást, és homokba dugja a fejét.

Ha azonban tartós kapcsolatról van szó, esetleg még gyerekek is vannak, és a megcsalás semmilyen módon nem fér bele értékrendszerünkbe, akkor igazi szívdöfésként és árulásként élhetjük meg, melyre nincs bocsánat. Anélkül azonban, hogy megkérdőjeleznénk a hűség fontosságát és abszolút pozitív értékét, nem árt tudomásul vennünk, hogy nem ez a legnagyobb, legalábbis nem ez az egyetlen bűn egy párkapcsolatban.
Akár kezdete is lehet egy párkapcsolati krízis megoldásának, persze ez nagyban függ a felek szándékától és érzelmeitől. Egy megcsalás nagyon megalázó, kiábrándító helyzetet tud teremteni, de önmagában nem mentesíti a megcsalt félt minden felelősség alól. Természetesen nem arról a rossz kifogásról van szó, hogy „megcsaltalak, de a te hibád, mert elhanyagoltál”. Viszont az is tévút, ha a megcsalt személy önsajnálatba burkolózik, és minden felelősséget elhárít magától.

A kérdés az, van -e jövője a kapcsolatnak? Nem állítható, hogy a megcsalás egyben szükségszerűképpen jelenti a kapcsolat végét is. Attól függ, hogy vannak e tartalékai a kapcsolatnak, orvosolható -e a probléma (ami többnyire nem a megcsalás szokott lenni, az inkább már következmény), helyreállítható-e a bizalom, és hogy hogyan éreznek egymás iránt a felek?
Fontos tudni azonban, hogy akár szakítás lesz a vége, akár nem, a megbocsátás alapvető mozzanata a továbblépésnek. Ez a megcsalt fél szempontjából is nagyon fontos. Az áldozat szerepe nem egy építő állapot, ráadásul nagyon rossz irányba sodorhatja önértékelésünket és önbecsülésünket is.
Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai
Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Így állítható meg a túlevés ördögi köre
A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.