Menü

Megbocsátható - e a megcsalás?

  • Dátum: 2016.03.07., 12:18

Akit még nem csaltak meg, az nagy valószínűséggel azt gondolja, hogy a megcsalás a legnagyobb vétek a párkapcsolatban, és sosem tudna megbocsátani ilyen helyzetben. Mégis amikor tényleges kontextusba helyezzük a megcsalást, már nem is olyan egyértelmű, hogy ki miért hibás, és hogy valóban „halálos bűnről” van e szó.

Nyilván minden kapcsolatnak más a dinamikája, és ma már nagyon gyakoriak a nyitott kapcsolatok is. Az sem ritka hogy az egyik fél a szíve mélyén tudja, hogy megcsalják, de a „béke” kedvéért inkább nem vesz róla tudomást, és homokba dugja a fejét.

Ha azonban tartós kapcsolatról van szó, esetleg még gyerekek is vannak, és a megcsalás semmilyen módon nem fér bele értékrendszerünkbe, akkor igazi szívdöfésként és árulásként élhetjük meg, melyre nincs bocsánat. Anélkül azonban, hogy megkérdőjeleznénk a hűség fontosságát és abszolút pozitív értékét, nem árt tudomásul vennünk, hogy nem ez a legnagyobb, legalábbis nem ez az egyetlen bűn egy párkapcsolatban.

Akár kezdete is lehet egy párkapcsolati krízis megoldásának, persze ez nagyban függ a felek szándékától és érzelmeitől. Egy megcsalás nagyon megalázó, kiábrándító helyzetet tud teremteni, de önmagában nem mentesíti a megcsalt félt minden felelősség alól. Természetesen nem arról a rossz kifogásról van szó, hogy „megcsaltalak, de a te hibád, mert elhanyagoltál”. Viszont az is tévút, ha a megcsalt személy önsajnálatba burkolózik, és minden felelősséget elhárít magától.

A kérdés az, van -e jövője a kapcsolatnak? Nem állítható, hogy a megcsalás egyben szükségszerűképpen jelenti a kapcsolat végét is. Attól függ, hogy vannak e tartalékai a kapcsolatnak, orvosolható -e a probléma (ami többnyire nem a megcsalás szokott lenni, az inkább már következmény), helyreállítható-e a bizalom, és hogy hogyan éreznek egymás iránt a felek?

Fontos tudni azonban, hogy akár szakítás lesz a vége, akár nem, a megbocsátás alapvető mozzanata a továbblépésnek. Ez a megcsalt fél szempontjából is nagyon fontos. Az áldozat szerepe nem egy építő állapot, ráadásul nagyon rossz irányba sodorhatja önértékelésünket és önbecsülésünket is.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.