A boldogság számokban
- Dátum: 2016.03.21., 15:47
- Ábrahám Adrienn
- boldogság, dackorszak, felmondás, fiatalkor, gyerekvállalás, gyermek, gyógyulás, hála, házasság, hisztikorszak, időskor, kamaszkor, kiegyensúlyozottság, mellrák, munka, öröm, terrible two, válás
Mi másért szeretnénk élni, és mi más lehetne a vágyunk, mint a boldogság? Minden célunk felé az motivál minket, hogy annak elérésével - vagy jobb esetben az azon vezető úton - boldogság vár minket. "Nem létezik igazi boldogság, csak léteznek boldog pillanatok" - tartja az idézet. Valóban mindig akad olyan élethelyzet, ami újra és újra próbára tesz minket. De nagyon nem mindegy, hogy mennyi van ezekből a boldog pillanatokból. S itt a kérdés: létezik olyan, aki a nehézségei ellenére, vagy mellette is boldog tud lenni? Mióta létezik az emberiség, mindig foglalkoztatták ezek a kérdések.
Mostanság újra fellángolni látszik az emberek érdeklődése a boldogságról - cselekedni akarnak, nem pedig csak vágyni rá. A tudatosság, az érzelmi intelligencia emelkedésével keressük a válaszokat.
Tegnap volt a Boldogság Világnapja. Ebből az alkalomból hoztunk most néhány érdekes és beszédes statisztikai adatot a boldogságról, amelyek a tavaly novemberi Boldogság Mesterkurzuson hangzottak el, amely a Jobb Veled a Világ Alapítvány által került megrendezésre. Az itt ismertetett adatokat Dr.Sonja Lyubomirsky nemzetközileg is elismert boldogságszakértő ismertette. Mi csak felsorolás-szerűen adjuk közre ezeket - a tanulságokat mindenki maga próbálja leszűrni.
No de mi is egyáltalán a boldogság? Megfogalmazni nem is olyan könnyű, mégis három kérdés az, aminek a mentén elindulhatunk a válaszért: "Hogy érzed magad? Azaz mennyire vagy elégedett az életeddel? Mennyi örömteli pillanatot élsz át?"
De jöjjenek végre az ezúttal nem éppen szánalmas, hanem izgalmas adatok:
- Nyolc éves időtartamban vizsgálva kevesebben szenvednek autóbalesetet azok közül, akik boldognak vallják magukat.
- Direkt módon vírussal fertőztek meg embereket egy kísérlet keretében (természetesen tudtak róla :)). Azok, akik boldognak érezték magukat, kevesebb esetben betegedtek meg, vagy ha mégis, hamarabb meggyógyultak.
- A felmérések szerint a boldog ember sokkal jobb munkaerő.
- A válás nem jelent hosszú távú boldogtalanságot, sőt, utána magasabb boldogsági mutatót lehet elérni. Igazából nem is a váláskor a legboldogtalanabbak az emberek, hanem 2 évvel előtte!
- A munkából való elbocsájtás adatai is azt igazolták: nem akkor a legboldogtalanabb az emberek, amikor felmondanak nekik, hanem egy évvel azelőtt! S itt jön a kérdés: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?
- A melldaganattal megküzdők kétharmada azt állította a felmérésben, hogy az életük a betegség révén, után jobb irányt vett, és elkezdték értékelni az életüket.
- Érdekes, hogy tartunk a megöregedéstől, pedig a mutatók szerint az idősek boldogabbak, és életbölcsességük révén sokkal kiegyensúlyozottabbak a fiataloknál, akik inkább mutattak kilengő értékeket e tekintetben.
- Nem meglepő: a boldogsághoz könnyű hozzászokni. Emiatt a negatív dolgokat, eseményeket nehezebben éljük meg, mint amennyire a boldogítóakat értékelni tudjuk. Persze mindez - szerencsére - tanulható.
- A házasság nagy boldogságbomba, de már a házasságot megelőző 1 évben is nagyon magas a boldogságmutató. A házasságkötés után általánosan rohamos visszaesés tapasztalható. Ebből kb. 2 év alatt lehet újra csúcsra érni a statisztikák szerint. Persze van, aki nem tér vissza: 5 évvel a házasság után az emberek többsége boldogtalanabb, mint valaha az azelőtti életében. De vajon mi történik? A válasz általában a gyerekvállalás. A megszületésük után ugyanis hamar leesik a boldogásmutató, és az alsó határát a gyermek 2 éves kora körül éri el. (Érdekes, hogy ez pont egybeesik az úgynevezett hisztikorszakkal, amit az angolok "terrible two"-nak hívnak, azaz borzasztó kétévesnek. Itt is jó lenne tudni, hogy mi van előbb: maga a boldogtalanság, amit a gyermek lakmuszpapírként átvesz, vagy maga a megpróbáló hisztikorszak az, ami megviseli a házasságot és nehézzé teszi a boldogságot? - a szerk.) Ezen túl még a tinédzserkorszak az, ami igazán megviseli a házasságot és a szülőket.
- Azért a gyermekvállalástól mégse ijesszen el minket a fenti adat, mert mindezek ellenére összességében boldogabbank és kiteljesedettebbnek mutatkoztak azok az emberek, akinek van gyerekük. Ez főként középkorban, valamint időskorban volt így, ahol a gyerekek már nagyobbak. Ez tehát egy hosszú távú befektetés.
- A rugalmas munkahely és munkaidő az első hat olyan tényező között szerepelt, amelyért igazán hálásak az emberek.
- A hála érzése jelentősen növeli a boldogságérzetünket. A bizonyos időközönként (pl. hetetne, vagy heti több alkalommal) írott hálalevelek pl. nagyon sok esetben segítettek. Depressziós embereken azonban hatástalannak bizonyultak, inkább bűnösnek, mint boldogabbnak érezték magukat.
- Tehetünk-e bármilyen erőfeszítést a boldogságunkért? Szerencsére igen. Több országban végeztek ezzel kapcsolatos felméréseket. Nem meglepő módon azért ez könnyebben ment a kiegyensúlyozottabb helyzetű országokban, de mindenhol hozott valamilyen eredményt a boldogságért való munka.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”