A boldogság számokban
- Dátum: 2016.03.21., 15:47
- Ábrahám Adrienn
- boldogság, dackorszak, felmondás, fiatalkor, gyerekvállalás, gyermek, gyógyulás, hála, házasság, hisztikorszak, időskor, kamaszkor, kiegyensúlyozottság, mellrák, munka, öröm, terrible two, válás
Mi másért szeretnénk élni, és mi más lehetne a vágyunk, mint a boldogság? Minden célunk felé az motivál minket, hogy annak elérésével - vagy jobb esetben az azon vezető úton - boldogság vár minket. "Nem létezik igazi boldogság, csak léteznek boldog pillanatok" - tartja az idézet. Valóban mindig akad olyan élethelyzet, ami újra és újra próbára tesz minket. De nagyon nem mindegy, hogy mennyi van ezekből a boldog pillanatokból. S itt a kérdés: létezik olyan, aki a nehézségei ellenére, vagy mellette is boldog tud lenni? Mióta létezik az emberiség, mindig foglalkoztatták ezek a kérdések.
Mostanság újra fellángolni látszik az emberek érdeklődése a boldogságról - cselekedni akarnak, nem pedig csak vágyni rá. A tudatosság, az érzelmi intelligencia emelkedésével keressük a válaszokat.

Tegnap volt a Boldogság Világnapja. Ebből az alkalomból hoztunk most néhány érdekes és beszédes statisztikai adatot a boldogságról, amelyek a tavaly novemberi Boldogság Mesterkurzuson hangzottak el, amely a Jobb Veled a Világ Alapítvány által került megrendezésre. Az itt ismertetett adatokat Dr.Sonja Lyubomirsky nemzetközileg is elismert boldogságszakértő ismertette. Mi csak felsorolás-szerűen adjuk közre ezeket - a tanulságokat mindenki maga próbálja leszűrni.
No de mi is egyáltalán a boldogság? Megfogalmazni nem is olyan könnyű, mégis három kérdés az, aminek a mentén elindulhatunk a válaszért: "Hogy érzed magad? Azaz mennyire vagy elégedett az életeddel? Mennyi örömteli pillanatot élsz át?"

De jöjjenek végre az ezúttal nem éppen szánalmas, hanem izgalmas adatok:
- Nyolc éves időtartamban vizsgálva kevesebben szenvednek autóbalesetet azok közül, akik boldognak vallják magukat.
- Direkt módon vírussal fertőztek meg embereket egy kísérlet keretében (természetesen tudtak róla :)). Azok, akik boldognak érezték magukat, kevesebb esetben betegedtek meg, vagy ha mégis, hamarabb meggyógyultak.
- A felmérések szerint a boldog ember sokkal jobb munkaerő.
- A válás nem jelent hosszú távú boldogtalanságot, sőt, utána magasabb boldogsági mutatót lehet elérni. Igazából nem is a váláskor a legboldogtalanabbak az emberek, hanem 2 évvel előtte!
- A munkából való elbocsájtás adatai is azt igazolták: nem akkor a legboldogtalanabb az emberek, amikor felmondanak nekik, hanem egy évvel azelőtt! S itt jön a kérdés: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?
- A melldaganattal megküzdők kétharmada azt állította a felmérésben, hogy az életük a betegség révén, után jobb irányt vett, és elkezdték értékelni az életüket.
- Érdekes, hogy tartunk a megöregedéstől, pedig a mutatók szerint az idősek boldogabbak, és életbölcsességük révén sokkal kiegyensúlyozottabbak a fiataloknál, akik inkább mutattak kilengő értékeket e tekintetben.
- Nem meglepő: a boldogsághoz könnyű hozzászokni. Emiatt a negatív dolgokat, eseményeket nehezebben éljük meg, mint amennyire a boldogítóakat értékelni tudjuk. Persze mindez - szerencsére - tanulható.
- A házasság nagy boldogságbomba, de már a házasságot megelőző 1 évben is nagyon magas a boldogságmutató. A házasságkötés után általánosan rohamos visszaesés tapasztalható. Ebből kb. 2 év alatt lehet újra csúcsra érni a statisztikák szerint. Persze van, aki nem tér vissza: 5 évvel a házasság után az emberek többsége boldogtalanabb, mint valaha az azelőtti életében. De vajon mi történik? A válasz általában a gyerekvállalás. A megszületésük után ugyanis hamar leesik a boldogásmutató, és az alsó határát a gyermek 2 éves kora körül éri el. (Érdekes, hogy ez pont egybeesik az úgynevezett hisztikorszakkal, amit az angolok "terrible two"-nak hívnak, azaz borzasztó kétévesnek. Itt is jó lenne tudni, hogy mi van előbb: maga a boldogtalanság, amit a gyermek lakmuszpapírként átvesz, vagy maga a megpróbáló hisztikorszak az, ami megviseli a házasságot és nehézzé teszi a boldogságot? - a szerk.) Ezen túl még a tinédzserkorszak az, ami igazán megviseli a házasságot és a szülőket.
- Azért a gyermekvállalástól mégse ijesszen el minket a fenti adat, mert mindezek ellenére összességében boldogabbank és kiteljesedettebbnek mutatkoztak azok az emberek, akinek van gyerekük. Ez főként középkorban, valamint időskorban volt így, ahol a gyerekek már nagyobbak. Ez tehát egy hosszú távú befektetés.
- A rugalmas munkahely és munkaidő az első hat olyan tényező között szerepelt, amelyért igazán hálásak az emberek.
- A hála érzése jelentősen növeli a boldogságérzetünket. A bizonyos időközönként (pl. hetetne, vagy heti több alkalommal) írott hálalevelek pl. nagyon sok esetben segítettek. Depressziós embereken azonban hatástalannak bizonyultak, inkább bűnösnek, mint boldogabbnak érezték magukat.
- Tehetünk-e bármilyen erőfeszítést a boldogságunkért? Szerencsére igen. Több országban végeztek ezzel kapcsolatos felméréseket. Nem meglepő módon azért ez könnyebben ment a kiegyensúlyozottabb helyzetű országokban, de mindenhol hozott valamilyen eredményt a boldogságért való munka.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.