A boldogság számokban
- Dátum: 2016.03.21., 15:47
- Ábrahám Adrienn
- boldogság, dackorszak, felmondás, fiatalkor, gyerekvállalás, gyermek, gyógyulás, hála, házasság, hisztikorszak, időskor, kamaszkor, kiegyensúlyozottság, mellrák, munka, öröm, terrible two, válás
Mi másért szeretnénk élni, és mi más lehetne a vágyunk, mint a boldogság? Minden célunk felé az motivál minket, hogy annak elérésével - vagy jobb esetben az azon vezető úton - boldogság vár minket. "Nem létezik igazi boldogság, csak léteznek boldog pillanatok" - tartja az idézet. Valóban mindig akad olyan élethelyzet, ami újra és újra próbára tesz minket. De nagyon nem mindegy, hogy mennyi van ezekből a boldog pillanatokból. S itt a kérdés: létezik olyan, aki a nehézségei ellenére, vagy mellette is boldog tud lenni? Mióta létezik az emberiség, mindig foglalkoztatták ezek a kérdések.
Mostanság újra fellángolni látszik az emberek érdeklődése a boldogságról - cselekedni akarnak, nem pedig csak vágyni rá. A tudatosság, az érzelmi intelligencia emelkedésével keressük a válaszokat.
Tegnap volt a Boldogság Világnapja. Ebből az alkalomból hoztunk most néhány érdekes és beszédes statisztikai adatot a boldogságról, amelyek a tavaly novemberi Boldogság Mesterkurzuson hangzottak el, amely a Jobb Veled a Világ Alapítvány által került megrendezésre. Az itt ismertetett adatokat Dr.Sonja Lyubomirsky nemzetközileg is elismert boldogságszakértő ismertette. Mi csak felsorolás-szerűen adjuk közre ezeket - a tanulságokat mindenki maga próbálja leszűrni.
No de mi is egyáltalán a boldogság? Megfogalmazni nem is olyan könnyű, mégis három kérdés az, aminek a mentén elindulhatunk a válaszért: "Hogy érzed magad? Azaz mennyire vagy elégedett az életeddel? Mennyi örömteli pillanatot élsz át?"
De jöjjenek végre az ezúttal nem éppen szánalmas, hanem izgalmas adatok:
- Nyolc éves időtartamban vizsgálva kevesebben szenvednek autóbalesetet azok közül, akik boldognak vallják magukat.
- Direkt módon vírussal fertőztek meg embereket egy kísérlet keretében (természetesen tudtak róla :)). Azok, akik boldognak érezték magukat, kevesebb esetben betegedtek meg, vagy ha mégis, hamarabb meggyógyultak.
- A felmérések szerint a boldog ember sokkal jobb munkaerő.
- A válás nem jelent hosszú távú boldogtalanságot, sőt, utána magasabb boldogsági mutatót lehet elérni. Igazából nem is a váláskor a legboldogtalanabbak az emberek, hanem 2 évvel előtte!
- A munkából való elbocsájtás adatai is azt igazolták: nem akkor a legboldogtalanabb az emberek, amikor felmondanak nekik, hanem egy évvel azelőtt! S itt jön a kérdés: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?
- A melldaganattal megküzdők kétharmada azt állította a felmérésben, hogy az életük a betegség révén, után jobb irányt vett, és elkezdték értékelni az életüket.
- Érdekes, hogy tartunk a megöregedéstől, pedig a mutatók szerint az idősek boldogabbak, és életbölcsességük révén sokkal kiegyensúlyozottabbak a fiataloknál, akik inkább mutattak kilengő értékeket e tekintetben.
- Nem meglepő: a boldogsághoz könnyű hozzászokni. Emiatt a negatív dolgokat, eseményeket nehezebben éljük meg, mint amennyire a boldogítóakat értékelni tudjuk. Persze mindez - szerencsére - tanulható.
- A házasság nagy boldogságbomba, de már a házasságot megelőző 1 évben is nagyon magas a boldogságmutató. A házasságkötés után általánosan rohamos visszaesés tapasztalható. Ebből kb. 2 év alatt lehet újra csúcsra érni a statisztikák szerint. Persze van, aki nem tér vissza: 5 évvel a házasság után az emberek többsége boldogtalanabb, mint valaha az azelőtti életében. De vajon mi történik? A válasz általában a gyerekvállalás. A megszületésük után ugyanis hamar leesik a boldogásmutató, és az alsó határát a gyermek 2 éves kora körül éri el. (Érdekes, hogy ez pont egybeesik az úgynevezett hisztikorszakkal, amit az angolok "terrible two"-nak hívnak, azaz borzasztó kétévesnek. Itt is jó lenne tudni, hogy mi van előbb: maga a boldogtalanság, amit a gyermek lakmuszpapírként átvesz, vagy maga a megpróbáló hisztikorszak az, ami megviseli a házasságot és nehézzé teszi a boldogságot? - a szerk.) Ezen túl még a tinédzserkorszak az, ami igazán megviseli a házasságot és a szülőket.
- Azért a gyermekvállalástól mégse ijesszen el minket a fenti adat, mert mindezek ellenére összességében boldogabbank és kiteljesedettebbnek mutatkoztak azok az emberek, akinek van gyerekük. Ez főként középkorban, valamint időskorban volt így, ahol a gyerekek már nagyobbak. Ez tehát egy hosszú távú befektetés.
- A rugalmas munkahely és munkaidő az első hat olyan tényező között szerepelt, amelyért igazán hálásak az emberek.
- A hála érzése jelentősen növeli a boldogságérzetünket. A bizonyos időközönként (pl. hetetne, vagy heti több alkalommal) írott hálalevelek pl. nagyon sok esetben segítettek. Depressziós embereken azonban hatástalannak bizonyultak, inkább bűnösnek, mint boldogabbnak érezték magukat.
- Tehetünk-e bármilyen erőfeszítést a boldogságunkért? Szerencsére igen. Több országban végeztek ezzel kapcsolatos felméréseket. Nem meglepő módon azért ez könnyebben ment a kiegyensúlyozottabb helyzetű országokban, de mindenhol hozott valamilyen eredményt a boldogságért való munka.
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.