Értelem és érzelem
- Dátum: 2016.04.03., 10:49
- érzelem, feszültség, feszültség levezetés, művészet, stressz, stresszkezelés
A mai kor technikai fejlettsége, számítógépközpontú életvitele egyoldalúan ingerli, veszi igénybe gondolkodásunkat, agyunk működését. Pedig emberi mivoltunk fontos része az is, hogy érzelmi lények vagyunk, képesek vagyunk az önmonitorozásra, és magas szintű érzelemkifejezésre. Ha túlságosan eltolódik a hangsúly az elvont, logikus gondolkodás irányába, érezhetően megnő a frusztráció szintje, hiszen ilyenkor alapvető érzelmi szükségleteink háttérbe szorulnak.
Hasonló gondolkodásmenetből kiindulva figyelmeztetnek a szakemberek arra is, hogy a gyerekek tévénézését, illetve számítógépes elfoglaltságát jelentős mértékben kontrollálni és limitálni kell, mivel egyértelműen feszültségnövelő hatással bírnak.
Egyébként nem is kellenek feltétlenül kutatási eredmények, hogy mindezt felismerjük, nem hiába jelentős a művészetek iránti fokozott érdeklődés. Nem is kell mindjárt a magas művészetekre gondolni, egyre több és több fiatal fordul a zene világa felé például. Az érzelmek megélése, kifejezése, a másokkal való együttérzés képessége rendkívül fontos életünkben. Nem kell, hogy művészek legyünk ahhoz, hogy alkotó tevékenységet folytassunk.
Ha nincs is különösebb tehetségünk például a rajzoláshoz, bátran vágjunk bele. Lefesthetjük érzelmeinket, készíthetünk különböző kollázsokat, vagy egy-egy életszakaszunk eseményeit emlékdobozba rendezhetjük. A képzőművészet feszültségcsökkentő hatással bír, oldja a stresszt, és az alkotó tevékenység bizonyítottan képes lassítani az időskorral járó agyi leépülés folyamatát is.
De a befogadó, szemlélődő művészeti tevékenység is jó hatással lehet ránk. Pontosan azért, mert egészen más agyi területekre van hatással, kihangosítja, láthatóvá teszi érzelmeinket, ezáltal segíti a feldolgozást.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
Április végi vetés
Sokan úgy gondolják, hogy április végén már késő belevágni a konyhakertbe, pedig még rengeteg lehetőség áll előttünk. Számos gyorsan fejlődő zöldség és fűszernövény ilyenkor is sikerrel vethető, akár kezdők számára is. Egy kis odafigyeléssel már néhány héten belül saját, friss termést tehetünk az asztalra.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
Ultrabalaton hatodszor. Ugyanaz a kör és mégis mindig teljesen új és más
Hétvégén ismét elrajtol az UltraBalaton – és bár minden évben ugyanaz a Balaton, valahogy mégis mindig teljesen más élmény vár ránk. Számunkra különösen, hiszen idén már hatodik alkalommal állunk rajthoz, ezúttal kilenc fős csapattal. Egy kicsit rutinosabban, talán tudatosabban, de ugyanazzal az izgatott várakozással, mint legelőször.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.