Értelem és érzelem
- Dátum: 2016.04.03., 10:49
- érzelem, feszültség, feszültség levezetés, művészet, stressz, stresszkezelés
A mai kor technikai fejlettsége, számítógépközpontú életvitele egyoldalúan ingerli, veszi igénybe gondolkodásunkat, agyunk működését. Pedig emberi mivoltunk fontos része az is, hogy érzelmi lények vagyunk, képesek vagyunk az önmonitorozásra, és magas szintű érzelemkifejezésre. Ha túlságosan eltolódik a hangsúly az elvont, logikus gondolkodás irányába, érezhetően megnő a frusztráció szintje, hiszen ilyenkor alapvető érzelmi szükségleteink háttérbe szorulnak.
Hasonló gondolkodásmenetből kiindulva figyelmeztetnek a szakemberek arra is, hogy a gyerekek tévénézését, illetve számítógépes elfoglaltságát jelentős mértékben kontrollálni és limitálni kell, mivel egyértelműen feszültségnövelő hatással bírnak.
Egyébként nem is kellenek feltétlenül kutatási eredmények, hogy mindezt felismerjük, nem hiába jelentős a művészetek iránti fokozott érdeklődés. Nem is kell mindjárt a magas művészetekre gondolni, egyre több és több fiatal fordul a zene világa felé például. Az érzelmek megélése, kifejezése, a másokkal való együttérzés képessége rendkívül fontos életünkben. Nem kell, hogy művészek legyünk ahhoz, hogy alkotó tevékenységet folytassunk.
Ha nincs is különösebb tehetségünk például a rajzoláshoz, bátran vágjunk bele. Lefesthetjük érzelmeinket, készíthetünk különböző kollázsokat, vagy egy-egy életszakaszunk eseményeit emlékdobozba rendezhetjük. A képzőművészet feszültségcsökkentő hatással bír, oldja a stresszt, és az alkotó tevékenység bizonyítottan képes lassítani az időskorral járó agyi leépülés folyamatát is.
De a befogadó, szemlélődő művészeti tevékenység is jó hatással lehet ránk. Pontosan azért, mert egészen más agyi területekre van hatással, kihangosítja, láthatóvá teszi érzelmeinket, ezáltal segíti a feldolgozást.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
A fák és a természet gyógyító ereje
Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.