Menü

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

A dánokat évtizedek óta az egyik legboldogabb népként emlegetik, hiszen olyan hihetetlenül jól menedzselik az életük főbb területeit, hogy már-már irigylésre méltó. Tőlük származik a „hygge” (ejtsd: hüge) kifejezés, amit nem is lehet pontosan lefordítani. A hygge egy életérzés, egy életfelfogás, mondhatni a mindennapokat segítő életfilozófia.

A hygge legfőbb lényege, hogy az ember elérje azt az állapotot a mindennapok sűrűjében, hogy jól érezze magát, mind fizikailag, mind lelkileg, mindezt úgy, hogy közben képes megélni a pillanatokat és egy percig sem fél attól, hogy ő ehhez kevés, vagy nem lenne képes rá. Milyen jól hangzik, hogy valaki olyan biztonságban érzi magát a bőrében, hogy bármikor át tudja adni magát a jelennek, a boldogságnak, és az élményeknek.

A dánok ezt úgy csinálják, hogy lassítanak és megpróbálják felfedezni mindenben az örömöt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég egy finom sütemény, egy jó kávé, egy hangulatos gyertya az ablakban, egy kis kocogás vagy séta a friss levegőn. Egyszóval a lényeg nem az, hogy mit csinálunk, hogy boldogok legyünk, hanem annak mikéntje a fontos. Legyen tudatos jelenléttel átitatott és képesek legyünk átélni vele a hálát. Azt már sokan tudjuk, hogy ha nem tudunk hálát adni a mindennapi örömökért, akkor soha semmiben nem fogunk kiteljesedni.

A dánok teljes tudatossággal építik fel úgy környezetüket, hogy az harmóniában álljon velük és a környezetükkel is. Ide tartozik a természetes anyagok használata, kerülik az éles fényeket, a textilek puhák és melegséget árasztanak, ezzel pedig minden a biztonságot sugallja az őket körülvevő miliőben. A hygge felfogásban az is szuper, hogy nem igényel nagy anyagi befektetést. Elég, hogy este, amikor nincs elég fény, nem a lámpát kapcsoljuk fel, hanem gyertyát gyújtunk.

A virtuális kapcsolatok helyett szervezzünk valódi találkozókat, közös programokat. Ne arra fókuszáljunk, hogy minden patent rendben legyen a lakásban, hanem próbáljuk meg magunkat jól érezni abban, ami van. Mindez azért jó, hogy elengedjük a stresszt, amivel növekedik a boldogsághormonok termelődése, sőt erősödnek az emberi kapcsolatok is, és mindezt nem jelenti azt, hogy menekülnénk a feladatok elől. Mennyivel jobb lenne, ha csak arra koncentrálnánk, hogy mi az, ami boldoggá tesz minket, ugye?

A hygge megtanít lelassítani, hálásnak lenni, kevesebbet stresszelni úgy, hogy elengedjük magunkat kicsit és valóban megéljük a pillanatokat anélkül, hogy azon morfondíroznánk, hogy mindenben a legjobban teljesítsünk.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.